Parádés este

    Bent megkaptuk a szobánkat és Nath-el felmentünk a sajátunkba, minek vegyünk ki külön szobát mikor együtt vagyunk. Ezt olyan jó kimondani na,de felmentünk a szobánkba. Bementünk a szobába, egyszerűen káprázatos volt. Nath ráakart ugrani az ágyra, de én rászóltam:
    -Várj egy pillanatot!-szóltam rá- le kell fényképeznem, és feltenni Twitterre- vigyorogtam rá
    -Jó fényképezz és aztán ugrunk mindketten-fogta meg a kezemet
    Lefényképeztem, leeresztettem a telefonomat, és ő elkezdett húzni:
    -Várj a telefo....-már késő az ágyra estünk
    Elnevettem magamat, a telómat az éjjeli szekrényre tettem feláltunk az ágyra (persze nem volt rajtunk cipő) és mint 2 óvodás ugráltunk az ágyon. Úgy kb. 5 percen belül elfáradtunk és leültünk az ágy szélére:
    -Írjam a te nevedet is a képhez?
    -Miért is ne, végül is járunk vagy mi...had tudja meg mindenki!- mosolyodott el- na de most elmegyek letusolok, mert 2 óra múlva koncert van- felállt fogta a cuccát és elment a fürdőbe.
    Amíg ő fürdött én megfogtam a telómat és kiraktam a képet:

      @BeccaStuart: Hotelszoba Svédországban.

               Jót ugráltunk az ágyon @NathanTheWanted :D  

    Ezután kipakoltam a bőröndből, Nath kijött a fürdőből, és én mentem be. Gyorsan megfürödtem, és ezt a rucit vettem fel, ami kicsit visszafogottabb volt, mert ugye én fényképész vagyok, nem illik kihívóan öltözködni. Felvettem ezt ruhát, igaz Augusztus elejéhez kicsit vastag, de Svédeknél még most is elég hűvös van! Megnéztem, hogy a fényképezőmnek mindene meg van, van-e tartalék elem. Betettem a táskámba, és leültem Nath mellé, ő csak nézett rám, mint aki még nem látott fehér embert:

    -Mi a baj cica?- vigyorogtam rá

    -Azon gondolkozom, hogy elmerjelek-e vinni, mert félek, hogy elrabolnak-vágta be a cuki fejét 

    -Nem értem miért aggódsz! Vigyázok magamra, de te körül leszel véve rengeteg rajongóval

   -Ők nem annyira veszélyesek. De egyszer hajnali 1-kor 4 lány betört a hotelszobámba- nézett szét ijedt szemekkel

    -Első teendő: bezárni ablakokat ajtókat- mentem oda az erkélyajtóhoz és bezártam

    -Na,de menjünk, mert 1 óra van a koncertig, el ne késsünk!

    Elindultunk, de előtte még bezártam az ajtót. Vakuk kíséretében beszálltunk a minibuszba, és elindultunk a helyszín felé. Én egy sarokkal arrébb kiszálltam, mivel elemet kellett vennem. Kísértetiesen hasonló volt a helyzet,mint amit álmodtam. Sétáltam az utcán és egyszer csak megláttam egy gyönyörű párt akik éppen csókolóztak. Elkezdtem gyorsabban szedni a lábamat feléjük, már ott voltam mellettük, mikor rájöttem, hogy nem Nath az hála Istennek! Már komolyan a szívroham keringetett. Gyorsan odébb álltam, és a következő percben már ott is voltam a srácokkal. Nano elmagyarázta nekem, hogy hogyan, és mi módon kell csináljak. A fiúk addig hangpróbáztak. Eljött az utolsó 15 perc, engem elküldtek a színpad és a közönség közé. Sokan vannak akik látták a Tweet-jeimet, és nagyon kedvesek voltak velem. Van akit le is fényképeztem emlékként. És ekkor, elindult a zene. Mindenki feszültséggel várta a srácokat, én úgy fogtam a fényképezőmet, mint például az F1-ben a rajtnál a kormányt. A fiúk sehol, már nagyon aggódtam, mivel fél órát késnek a zene pedig ugyan úgy megy. A lányok tőlem kérdezték mi a helyzet, nekem akinek nem sok köze van a koncerthez... na mindegy írtam egy üzit Tom-nak:

 "TomTom! Hol a fenében vagytok? Már mindenki aggódik!"

     Egy ideig még beszélgettem a lányokkal, és mondtam nekik, hogy követem őket Twitteren, feljegyeztem nevüket, és ekkor megrezzen a zsebem. Tom írt:

 "Ne aggódj Becca! Nem tudom, mikor, de már mennénk fel a színpadra! Max elveszett. Ideértünk ugye, még amikor te érkeztél akkor is itt volt, de aztán úgy tűnt el, hogy senki se látta merre ment!"

     Aggódással töltött el, mondtam a rajongóknak, ők sem tudták elképzelni hol lehet. Láttam rajtuk a csalódottságot. Gyorsan írtam még egyet Tom-nak:

 "Nem érdekel! Igaz, hogy nem könnyű 4-en koncertet tartani, de ti nem látjátok a rajongókat! Sokáig vártak titeket, és mikor az országban vagytok, haza kell menniük, mert Max nincs itt? Nem ezért utaztuk át a fél világot, hogy aztán Max miatt ne szerezzünk örömet a rajongóknak! Várunk titeket ide!"

    Elment az sms, úgy 2 percen belül, mindenki elkezdett sikítozni. Én csak fényképeztem, mikor Nath előlépett és beleszólt a mikrofonba:
    -Jó estét Svédország! Nagyon rég jártunk  nálatok, reméljük remek show-t tudunk nektek csinálni. Ma egy kicsit megritkultunk, mivel Max-nek nyomatünt,- ekkor a rajongók morajlani kezdtek- de nem kell aggódni, ha éhes lesz visszajön a szállodába!- és ezen elkezdett röhögni
    -Nath ne legyél ilyen-szólt oda Tom
    Én csak vigyorogtam, és közben ezerrel kattintottam képet készítve. Sorban jöttek a jobbnál jobb számok. Már nem emlékszem sorrendben, de volt I Found You, Glad You Came, Chasing The Sun, Warzone, All Time Low, Walks Like Rihanna és a többi slágerük. Asszem mikor a Glad You Came volt akkor Tom rám nézett és mosolygott, szerintem ez egy "köszönjük" mosoly volt. Mikor az I Found You ment én felmentem a színpadra még jobb képek reményében. Nath éppen a szólóját énekelte, ilyenkor mindig libabőrös leszek. Mikor befejezte a szólóját és az utolsó refrén ment megfogta a kezemet és kihúzott a rivaldafényre. Annyira megijedtem, hogy elfeledtem pislogni, és amikor az utolsó sor ment ("Till I found you!) Nath odahúzott magához és megcsókolt. Na ezen én is, meg a rajongók is meglepődtünk. Hírtelen néma csend lett, hallani lehetett a szúnyogokat, és aztán mindenki örvendezett, és ordibálta: "Csókot!Csókot!.." Ezért Nath megint megcsókolt és e szavakkal búcsúzott:
    -Köszönjük, hogy ismét itt lehettünk veletek, mi jól szórakoztunk, remélem ti is!- mutatott egy szívet ♥
    Én csak ott álltam mellette lefagyva, és csak mosolyogtam. Lejöttünk, és Nathan-t odébbhívta Nano. Kicsit mérgesnek tűnik, remélem nem mehetek ez miatt vissza Londonba. Odamentem a srácokhoz és érdeklődni kezdtem, hogy mi is történhetett:
    -Hey fiúk!-köszöntem oda- mi lett Max-el?
    -Itt a koncertmegmentő- szólt Jay- köszönjük, hogy írtad azt a hosszú sms-t. Le akartuk mondani, mivel Mr.George csak úgy eltűnt. Mindenhol kerestük, mindenhol!
    -Nem szeretem a szomorú rajongókat- mosolyogtam rájuk
    -Mi se- válaszolt Tom és Siva
    -Nehogy egy bárban legyen, vagy valami...tudjátok...na, mert megölöm!- emelte fel a hangját Nano
    -Szerintem menjünk vissza a hotelba, és ott ünnepeljük meg ezt a koncertet. Semmi kedvem bárba menni- vágta ki a tervet Tom
    Ezzel elindultunk, én beszálltam a kombiba, de még vártam úgy 10 percet, mire az autogramm osztogató fiatalok is beülnek mellém. Gyorsan haza is értünk, ha nevezhetjük otthonnak a hotelt, bementünk, és rögtön Tom szobája felé vettük az irányt. Ott már mindenféle pia elő volt készítve. Tom mindenfélét összekevert, mindenki piált, kivéve Nath. Neki ugye vigyázni kell a hangjára, meg nem is szokott nagyon inni. Úgy éjfél felé elindultunk a szobánkba. Megfogta a kezem és úgy mentünk, olyan jó volt, igaz már kómás voltam, de akkor is. Odaértünk a szobánkhoz, benyitottam felcsaptam a villanyt és odaszóltam Nath-nek:
    -Ööö drágám?! Biztos jó szobában járunk?
    Ő még nem volt bent, és így magabiztosan válaszolt:
    -Igen ez a 425-ös szoba!- és ekkor belépett ő is
    A gyönyörű előtér tele volt ruhákkal, ahogy bejjebb mentünk, egyre több ruha volt. Odaértünk az ágyunkhoz és ekkor Nath súgott nekem valamit:
    -Azt hiszem megtaláltuk Max-et-vigyorgott
    -Ez nem vicces- vágtam rá- látod egy csaj van vele!
    -És hogy jutott be ide?
    -Én tudjam? Mindent bezártam
    -Na jó. Most azt kell kifundálnunk, hogy mit csináljunk....
    -Megyünk Nano-hoz! Én se ebbe, se Max ágyába nem fekszem- néztem rá komolyan
    Amíg elmentem Nano-ért, addig Nath vigyázott a kis "párosra". Gyorsan oda is értem, elmeséltem neki mi is történt, és ő hívta a banda többi tagját is, és újult erővel be száguldottunk a szobába....beértünk a szobába ott már Nath vizsgálta a párost:
    -Na mizu Nath-súgott oda Tom
    -Max nagyon sokat ihatott, mivel innen érzem az alkoholt, és az ott mellette....Dionne...-szörnyülködött el
    -Van egy ötletem- hívtam össze őket egy körbe- kell hozzá 6 nagy vödör
    Ezzel mindenki elment a saját szobájába, és úgy fél percen belül mindenkinél hatalmas vödör volt. Sorban, mint a kis katonák megtöltöttük őket hideg vízzel, és odaálltunk az ágy köré. Nath elhejezett egy kamerát, hogy ez mind látszódjon. És én számoltam vissza.
    -Háromra mindenki!-bólintottak- egy....kettő-feszülten várt mindenki- HÁROM- elkezdtük őket locsolni jéghideg vízzel
    -Ááááá- sikított Dionne teli torokból- megvagytok őrülve?
    -Ti megvagytok őrülve?- nézett ránk számon kérően Max
    -Nem én hagytam cserben a bandát a koncerten!- nézett Siva
    -Ó a koncert-csapott a fejére
    -Dionne te meg mi a francot keresel itt- szólt oda Tom
    -Hát ööö épp erre jártam. Kicsit ittam a bárban, a többire nem emlékszem- vakarta a fejét, felállt majd odament Nathan-hez- Szia, hogy vagy?-elkezdte simogatni a karját, azt hittem megölöm- nincs kedved eljönni velem kávézni?-na itt lett elég
    -Szia Dionne- mosolyogott Nath rá-sajnos nem érek rá, mert tudod a barátnőmmel- itt elvigyorodtam,mert már mögötte álltam,h felpofozzam azt a szukát- járom most a világot!
    -Van barátnőd?- az a fej? Fényképezni való volt- nem is tudtam
    -Igen itt van-húzott maga mellé mivel akkor egy 2 méterrel mellette álltam háttal, és megpuszilt- és teljesen boldogok vagyunk- vigyorgott rá
    -Gratulálok- nézett irígyen ránk- mennem kell- Szedte össze a holmiját, és elment
    -Vigyázz vele-szóltam oda neki
    -Igenis-csókolt meg
    Odamentünk a többiekhez, már mindenki mérgesen körbeállta Max-et:
    -Hogy tehetted ezt? Régóta nem voltunk itt, és több ezren vártak minket. Miattad majdnem lemondtuk a koncertet, hála Becca-nak aki találkozott a rajongókkal, a színpad mellett. Nem tudom, mi lesz ennek a vége, de Scooter nem fogja szó nélkül hagyni!- ordított rá Nano
     -Lehet miattad szétesik a banda- kezdte Jay
     -Ilyenről ne is beszélj!-szóltam neki
     -De tényleg miért csináltad ezt? Csalódtunk benned!
     -Srácok nagyon sajnálom, gondoltam bedobok egy sört még koncert előtt, lementem egy bárba, és ezután nem rémlik semmi! Becca szerencsére nem történt baj, megmentetted a koncertet- beszélt eléggé nyugodtan
     -Ez akkor se jó így!- emelte fel a hangját Nath- Nano, Beccával kérünk egy másik szobát, nem vagyunk hajlandóak se itt se Max szobájába aludni!
     -Ez csak természetes Nath! Gyertek velem!-fogtuk a cuccunkat, mivel addigra már összepakoltam mindent!
     Húztuk a bőröndöket a liftig, addig Nano már ott is termett egy szoba kulccsal. Bementünk a szobába, leraktuk a cuccunkat, elmentem átvenni a pizsamámat, mikor visszaértem Nath már mélyen aludt. Betakargattam, és befeküdtem mellé, adtam még neki egy puszit,majd én is elaludtam.
     Másnap reggel felkeltem, és megnéztem a telefonomat, le volt némítva, és 100 nem fogadott hívás volt, ismeretlen számról. Mit csináljak? Szerintem szólok Nath-nek....

------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sziasztok, egy kicsit hosszabb részt hoztam nektek! Remélem tetszik nektek, 4 komi után (enyémeimmel együtt). Várom, hogy írjam a következőt♥:)