2013. szeptember 4., szerda

Dream Date

        *Nathan szemszöge*

     Sötétségben volt az egész alsó emelet, csak pár gyertya égett a nappali közepén egy asztalnál. Mécsesekkel volt kivilágítva egy kis út az asztal felé. A többiek sehol....miben mesterkedhetnek?
     -Hát ez meg?- néztem rá Reb-re
     -Hálám jeléül neked!- puszilt meg
     -De mégis miért? Mindig csak ártok neked!
     -Neked köszönhetem az életemet! Nem Jay ugrott be értem a vízbe, nem Max élesztett újra....és nem is Tom virrasztott mellettem 1 hétig a kórházban, hanem te Nathan! Neked köszönhetem, hogy most itt lehetek veled! Nem ártasz nekem, sőt ellenkezőleg!
     -Jaj Reb! Sokat jelentesz nekem és bármikor megtenném érted ugyanezt még egyszer- öleltem magamhoz jó szorosan
     -Elnézést a zavarásért- lépett oda hozzánk fura pincér maskarában Jay- az élelem amit maguknak fogtam kezd kihűlni! Lennének kedvesek, és helyet foglalnának?- ment előre és folytatta- Ez az asztal az önöké! Szerintem tudtátok mivel csak egy asztal van...-súgta oda nekünk halkan- Foglaljanak helyet!
     -Hölgyem!- húztam ki neki a széket, és ő kecsesen helyet foglalt
     -Bort?-kínáltam meg egy kis vörössel
     -Egy kevéske jól esne!
     Öntöttem magunknak, és amíg kortyolgattuk egy reflektor kapcsolódott fel. Egy mikrofonra világított, és a következő percben kiállt Siva a gitárjával. Egy saját szerzeményt adott nekünk elő...gyönyörű volt! Becca ámulattal nézte az előadót, mire a szám végére ért néhány könnycsepp is kicsordult a szeméből.
     -Siva idejönnél?-hívtam magamhoz
     -Mizu Nath?
     -Lenne egy kérésem!
     -Igen?-hajolt hozzám közelebb
     Jay ekkor lépett be az előétellel. Próbált óvatosan jönni, de kiöntötte a felét. Mi csak kuncogtunk, de muszáj volt visszatartani...tudjátok illetlenség kiröhögni a másikat na.
     -Azt add nekem amiből kiöntötted a levest!- parancsoltam rá vigyorogva
     -Hát jó!-tálalt nekünk a pincér
     -Ez mi?-kérdezte Reb
     -Kérlek szépen ez spenótleves!-nézett ránk vigyorogva a göndörke
     Ezzel ki is ment vissza a konyhába. Furcsa volt ez a leves, zöld volt és ilyen kis spenótdarabok voltak benne. Házi készítésű tészta is volt benne, de nem volt a legfinomabb. Kicsit sótlan volt, de nem illik otthagyni ezért kicsit undorodva, de megettem.
     -Tudom, hogy most nem Nunu főzött!- vigyorgott rám Becca
     -Szerintem Tom főzött, de van egy tervem a bosszúra!
     Ekkor belépett a kis "éttermünkbe" Siva és hozott egy nagy tál popcorn-t. Odaadta nekünk és én letettem magam mellé. Ekkor jött "Rambo", hogy elvigye a tányérokat. Elkezdte leszedni a tányérokat, közben dobáltam a kukoricát a hajába. Reb alig bírta nevetését visszatartani, de mikor Jay felém fordult ő kezdte el dobálni. Jay nem értette miért lettem ilyen vörös, de nem is baj. Amíg elment a főételért addig mi jól kinevettük magunkat. Max  hozta ki a főfogást, folyamatosan szemezett Becca-val. Egyszer kicsinálom! Engem természetesen elkerült, levágta elém a kaját és odébb állt. A főétel hús volt egy kis körettel
@NathanTheWanted: Csodálatos étek
 egy csodálatos lánnyal! @BeccaStuart
     -Ezt már biztos Nare főzte!
     -Igen imádom a főztét!- kapott be egy falatot- Max ijesztően bámult engem. Néha már megijeszt a közeledésével. Lehet, hogy szerelmes, de már félek!
     -Nyugi nem lesz semmi baj, de most viszont muszály ezt az sms-t elküldenem! Bocsi- villantottam meg az ezerdolláros mosolyomat és keltem fel az asztaltól
     Gyorsan előkaptam a telómat és dobtam egy üzit Tomnak:
"Csá haver! Jó a vacsi ;) Kérlek, hogy vessük be az A tervet! Tudod megbeszéltük egyszer még régebben, hogy a terveket ilyen helyzetekben vetjük be! A vacsi után jó lenne köszi! Jó haver vagy!:)"
     -Na hogy ízlett a főétel?- ültem vissza a helyemre
     -Sokkal jobb mint amilyen az előétel volt!-törölte meg elégedetten a száját
     Siva kibalettozott hozzánk és elvitte a tányérokat! Őt nem dobálhattuk popcornal, mert tudja a tervünket. Becca-val csak néztük egymást, amikor kigyulladt megint a reflektor, ám ekkor nem jött senki se minket szórakoztatni...

       

     *Becca szemszöge*

     Siva el is vitte az üres tányérokat, és ugyanabban a pillanatban kigyulladt a reflektor, de most nem jött minket senki se szórakoztatni. Nath csak nézett rám. Annyira szeretem amikor ilyen. A gyönyörű kék szemei megigéznek, és nem tudom levenni róluk a szemem. Hirtelen nem láttam őket, és kicsit megijedtem. Ám ekkor elindult egy ismerős dallam. Nathan ült hófehér zongoránál. A reflektor fényben csak úgy csillogott, egy feldolgozást játszott. Bruno Mars "Te Way You Are"-t. Enyhén recés hangján énekelt nekem. Nem tudom miért, de lábaim odavittek a zongora mellé és nekidőlve hallgattam a csodálatos előadást. Ám sajnos mint minden dalnak ennek is vége lett.
     -Gyönyörű volt!- ültem le mellé a zongorához
     -Nálad nincsen gyönyörűbb dolog a világon!- pirult el
     -Do, Re, Mi Fa- ütöttem le a billentyűket és daloltam
     -So, La , Ti, Do- folytatta ugyanazt amit én
     Elkezdett zongorázni egy komolyzenei műt, ami nagyon ismerős volt nekem.
     -Ez a kis éji zene? Én ezt játszottam csak egy oktávval lejjebb!
     -Az,de honnan tudod? Ne mond már, hogy még a zenéhez is értesz!
     -Befejeztem a közép zenesulit is a fényképészeti mellett!
     -Akkor mellettem egy kis tanár ül! Milyen hangszeren tudsz játszani?
     -Hát- vigyorodtam el- Hegedű, zongora, gitár!
     -Esetleg még valami amihez értesz?- vigyorgott rám
     -Semmi! Esküszöm!
     -Jut eszembe! Ha már ennyire otthon vagy a zene témában duettet is készíthetnénk- nézett a plafonra, mint aki elképzeli miközben a szemei csillogtak
     -Már évek óta nem nyúltam egy hangszerhez sem! A szüleim halála óta nem a kedvencem a zenélés!
     -Sajnálom!-fogta meg a kezem- Remélem egyszer túl leszel ezen és újra leülsz zenélni. Remélem velem fogsz zenélni akkor!- karolt át és húzott magához
     Majdnem összeértek ajkaink, mikor hirtelen Kels tűnt fel a desszertünkkel. Visszaültünk asztalunkhoz, miközben szép kecsesen letette elénk a két fagyis tálat. Az elfogyasztása csendben telt el. Hangulatos zenét hallgattunk, miközben a hideg finomságot kanalaztuk. Mikor elfogyasztottuk Kelsey el is vitte a maradékot. Ekkor Nareesha jött minket megnézni.
     -Milyen volt a vacsora?- kérdezte tőlünk kíváncsian 
     -Isteni!- nyalta meg mind a 10 ujját Nath
     -Váljék egészségetekre!- mosolyodott el, majd lépett le
     Én felkeltem az asztaltól és indultam fel a szobámba. Mikor már a lépcső tetején álltam Nathant láttam meg egy fokkal lejjebb.
     -Nincs kedved eljönni velem sétálni?- tette fel nekem kérdését
     -Veled mindig van!- húztam mosolyra a szám
     -Egy pillanat csak felmegyek a kabátomért, el ne tűnj innen!- indult fel az említett ruhadarabért
     Nath ennyire megnőlt vagy én vagyok az alacsony? Egy fejjel magasabb mint én. Azt hittem alacsonyabb lépcsőfokon álltam, de aztán kiderül, hogy én 1 fokkal magasabban is foglaltam helyet...Nem probléma az ha magasabb,de eddig mindig magassarkúban voltam és nem éreztem ennyire a különbséget. Amíg én itt elgondolkodtam, addig Nathan már le is ért a lépcsőről.
     -Na Reb nem is jössz?- ijedt meg, de vigyorgott 
     -Jaj bocsi csak elgondolkodtam, hogy te mióta vagy ilyen magas?- szökdécseltem le mellé
     -Szerintem az én 174 cm-es magasságommal nem vagyok égimeszelő! Te vagy egy kicsit alacsony, de nem bánom! A klipjeinkben mindig magasabb csaj volt a párom!- vigyorgott mint a tejbetök, miközben már a hátsó kijárat felé haladtunk
     -Na most itt be kell kötnöm a szemed!- kötötte be egy kendővel a látószerveimet
     Nem tudom merre mentünk csak azt, hogy kimentünk a kapun és felszálltunk valahova. Útközben levette rólam a kendőt. Első pillantásra 2 gyönyörű fehér lovat és egy kocsist láttam. A városban haladtunk, vállamon egy kéz nyugszik. Vállára hajtottam a fejem és élveztem az utazást...
-----------------------------------------------------------------
Sziasztok! Megjöttem az új résszel. Nem annyira eseménydús, de a kövi az lesz igérem! A suli elkezdődött, így nem mindig érek géphez, és nem mindig van ihletem. Ezért kicsivel ritkábban jönnek a részek. Jól esne néhány komment is, íratkozzatok fel, hogy le ne maradjatok a fejleményekről! Addig is...jó olvasást;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése