Nem bocsájthatsz meg még neki!

                                  */Hajnali hat/*

                          *Becca szemszöge*

     Mi ez a hang? Valaki nagyon nyöszörög a kanapén. Remélem nem hozott fel egy csajt a kis drága. Nem merek odamenni, mert eléggé sötét van a szobában. Jól van abbahagyta a nyöszörgést aludhatok tovább. Jaj már megint  kezdi.. meg kell néznem mi folyik itt, addig nem aludhatok. Felkeltem az ágyból, felvettem a hálóköpenyemet és megkezdtem utamat a sötétben. Inkább elmegyek a villanykapcsolóig, mert a telefonom merülőben van. Szinte mindenbe bevertem a lábamat amibe csak lehet. Felkapcsoltam a villanyt és eléggé sokkolt a látvány. Nathan nyöszörgött a kanapén. Feje leizadt, sápadt volt. Fázott, mert nagyon be volt takarózva és reszketett. Gyorsan odasiettem és megfogtam a fejét.

     -Úr Isten te lázas vagy!- kaptam el a kezem a homlokától

     -Becca...Becca- hajtogatta a nevem

     -Mindjárt visszajövök!

     Felvettem egy szobapapucsot és átcaplattam Nano-hoz. Elkezdtem dörömbölni az ajtón, de nem jött ki senki. Remek... csinálnom kell valamit, ma koncert van, nem hagyhatja cserben a rajongóit. Emlékszem, hogy nagyi hogy orvosolta ezt a problémát doki nélkül. Gyorsan vissza kell érnem mielőtt még magasabbra szökik a láza. Visszaértem, de ez a gyerek eltünt.

     -Nath hol vagy?

     -A fürdőszobában!

     -Mit csinálsz itt?- léptem be az emlegetett helységbe

     -Nem tudom, jól esik a hideg csempe

     -Te tiszta hülye vagy? Mezítláb állsz a hideg csempén, miközben beteg vagy? Indulj az ágyba!

     -Nincsen semmi bajom, csak egy kicsit hideg van!

     -Nathan 25° van a szobában. Te meg beteg vagy, indulj csak az ágyba!

     -Nem megyek sehova!-fonta össze a kezét

     -Nathan légyszi menj, vagy különben baj lesz! Indulj!

     Ő mint egy kisgyerek  bedurcizott és befeküdt az ágyba. Én kivettem 1 pár zoknit és megvizeztem.

     -Ezt fel kell venned!- emeltem fel neki a vizes zoknit

     -Minek? Nincs semmi bajom!- ellenkezett nekem tovább

     -Nathan James Sykes felveszed, ha mondom!

     Segítségemmel felvette a zoknit, majd jól betakartam. Fogtam a telefonomat és gyorsan megkerestem a telefonszámát a dokinak. 

     -Jó napot Rebeka Stuart vagyok! Ki tudna most jönni hozzánk? A barátom meghült és szükségünk lenne magára!

     -Természetesen, rögtön indulok! Hova menjek?

     -Paris hotelba 415 B szobába! Ha a biztonsági őrök megállítják, mondja sürgős eset, és hogy hozzám jön!

     -Értem 10 perc és ott leszek!- s ezzel letette a kagylót

     -Tíz perc és itt az orvos!- közöltem a hírt Nathan-el

     -Bolond vagy? Miért nem szólsz a többieknek, hátha ők is tudnak valamit!

     -Csak hogy a többiek alszanak, és nem lehet őket felkelteni! Végül is miért álltál kint az esőben?

     -Mert te szakítottál velem!- nézett rám, mint hibásra

     -Én vagyok a hibás? Nem én smároltam az exemmel!

     -Jaj a fejem!

     -Ne tereld a témát!

     -Aaaa a fejem!- vonyított

     -Nyugodj meg Nath! Veszekedéssel nem oldunk meg semmit!

     -Jó reggelt!- lépett be az orvos- Hol van a betegünk?

     -Az ágyban fekszik!- néztem az ágy felé- Láza van, köhög is és rázza a hideg!

     -Megfáztál rendesen fiam!- vette fel a szemüvegét a doki

     -Ma este koncertjük lesz... jó lenne fellépnie

     -Azt majd meglátjuk! Idehozná a betegkönyvét?

     -Természetesen!- nyúltam a zsebembe- Itt is van!

     A doki elkezdte a beteget vizsgálni

     -Jó napot Nathan!

     -Üdvözlöm

     -Tegye be ezt a lázmérőt a hónalja alá!

     Úgy tett ahogy a doktor mondta.

     -Nézzük a szívet- vette elő a sztetoszkópját- rendben van!

     -Füled jön!- belevilágított a fülébe- Ajjaj, be van gyulladva

     Nath egy kicsit megijedt . Rám nézett, hogy miért hívtam ki, de nem törődtem vele. Legfontosabb, hogy meggyógyuljon.

     -Torkodra is ránézünk jó?- kukucskált bele a szájába- A manduláid oriásiak, de szerencsére nincsenek begyulladva, így nincs baj. A hangszálaid rendben vannak, a műtéted után nagyon szépen néznek ki. Összességében nagyon szép és ápolt torkod van- mondta a dicsérő szavait

     -Köszönöm! Nagyon vigyázok rá!

     -Vedd ki a lázmérőt!-adta a következő utasítást, megnézte a lázmérőt- Örülj, hogy a barátnőd kihívta az orvost!- csóválta a fejét a doki- A lázad 40° felett van. Látom a lábadon van nedves zokni jól tette a barátnőd!
     -Alig akarta felvenni a drágaság...
     -Akkor is jól tette, hogy ráerőszakolta! Ha nem jövök baj is lehetett volna belőle
     -Mit javasol? Esetleg ma felléphet a koncerten?
     -Azt semmiféleképpen! Ágynyugalmat egész nap, ezeket a gyógyszereket vegyék meg a patikába- nyújtottá át nekem a receptet- ezzel hamar meggyógyul! Ne hagyják egyedül, ha romlik az állapota akkor hívjanak!
     -Nekem ott kell lennem a koncerten a rajongók engem várnak!- szállt ki az ágyból
     -Megtiltom!-segítette vissza az ágyba Nathan-t- túl beteg vagy!
     -Ott kell lennem, régen voltunk itt. Ott kell lennem!
     -Na jó! Ha nem lesz lázad este talán felléphetsz! Kizárólag saját felelőségedre!
     -Nem hiszem, hogy lemenne a láza, de majd meglátjuk! A gyógyszereket megvetetem Kelsey-vel! Ha baj van szólunk. Köszönöm, hogy ilyen hamar kijött!
     -Vigyázzon a fiúra rosszabb is lehet az állapota és kórházba kell menjen!- fordította komolyra a szót- Ha feljebb megy a láza és nem tudja lehúzni rögtön szóljon!
     Ezzel a doki elment. Gyors dobtam egy sms-t Kels-nek hogy hozza a megadott gyógyszereket. Gyorsan vissza is jött egy "OK" válasz, én pedig visszamentem a betegünkhöz. A telefonját bújta. Olyan cuki ilyenkor is, úgy megölelgetném a kis drágát. Becca ezt sürgősen verd ki a fejedből! Ő csalt meg, ő okozott neked rengeteg fájdalmat. Nem bocsájthatsz meg még neki! Még! Akkor itt az ideje. Nem, még had szenvedjen! Mi van velem lehet elkaptam valami fertőzést? A szívem megbocsájtást súgja az agyam meg azt, hogy tökön rúgjam. Eközben letette a telefonját és nézni kezdett. Csak nézett, nézett és nézett. Gondolom azon jár az esze, hogy mi bajom lehet....
     -Becca kérdezhetek valamit?
     -Kérdezz
     -Idejössz mellém?
     Ezek után feküdjek be mellé az ágyba? Szívem menne, csak én most inkább az agyamra hallgatnék.
     -Nem megyek!
     -Sziasztok!-rontott be a szobába Kels- Ki a beteg?- mivel ő még nem tudta a dolgokat
     -Nathan a beteg. A drága 2 órát állt az esőben! Gyorsan add a gyógyszerét be kell vennie 40°-os a láza!
     -Mi az, hogy beteg vagy? Ma koncert van ember- lépett be Tom az ajtón
     -Tom kuss!- fogta be a száját Kelsey- Itt a gyógyszer vedd be!
     -Ha lemegy a lázam felléphetek!- bizakodott Nathan
     -Akkor azt hiszem megyek és főzök neked levest!- került elő Siva, és már ment is tovább
     -Jaj szegény fiú... beteg. Jaj mi lesz velünk este, ha nem léphet fel? Kibírtunk már nélküle 2 hónapot. Nyugodtan játszd tovább a beteget engem nem hatsz meg!- gúnyolódott a kopasz
     -Húzzál kifele!- förmedtünk rá egyszerre hárman
     -Kels szerintem hagyjuk pihenni, hogy este újult erővel léphessen fel a francia csajok előtt- vigyorgott egy nagyot majd távoztak
     -Vedd be a gyógyszert!- nyújtottam neki oda a pirulákat és a vizet
     -Csak akkor ha később befekszel mellém!
     -Nathan kérlek!
     -Csak akkor, ha befekszel mellém! Nem fogom bevenni ellenkező esetben a gyógyszert
     -Na jó!- nyújtottam át neki a gyógyszert
     Bevette majd én is befeküdtem mellé az ágyba. Egy héttel ezelőtt minden rendben volt. Most meg itt tartunk ahol tartunk. Nath csak nézett rám. Nézett és mosolygott, zavarba hoz már. Túlságosan cuki, hogy haragudjak rá, egyszerűen zabálnivaló.
     -Becca?- jött közelebb hozzám
     -Igen?
     -Kérdezhetek valamit?
     -Mondjad....
     -Te megcsináltad volna ezt velem amit én veled?
     -Nem csinálnék ilyet, túl fontos vagy nekem
     -Én csak azért csináltam, hogy ne essen bajod
     -Ilyen áron?
     -Szeretlek!-nézett mélyen szemeimbe a gyönyörű kék, kicsit véres látószerveivel
     -Pihenj Nathan! Szükséged van a pihenésre estére. Lehet felléphetsz!- szálltam ki az ágyból és hagytam ott  
     -Ne hagyj itt!
     -Pihenned kell!- pillantottam szemem sarkából rá
   

                               */Este hat óra/*

     Pár órát én is pihentem, de közben Nathan-t figyeltem. Két óra múlva koncert idő van, de nem tudom Nath mit fog csinálni. Evett forró levest nem mozdult sehova, de a lázának idő kell hogy lemenjen. A felszerelésemet pakoltam össze, mikor Nathan kiszállt az ágyból és elment a fürdőszobába készülődni.

     -Mit művelsz?

     -Ma este nem hagyom ki a koncertet! Nem azért fizettek a rajongók, hogy ne lássanak. Ha kis balták esnek az égből akkor is kiállok ma a színpadra és végigviszem a koncertet. Nem beszélhet le róla senki, és ha most nem haragszol készülődnék!- vágta be előttem az ajtót

     Ennek teljesen elment az esze? Baj lesz érzem... meg kell akadályoznom a fellépését. Hívjam a doktort? Nem! Le kell beszélnem.

     -Nath gyere ki!- szóltam be neki a fürdőszobába

     -Minek?

     -Légyszi gyere ki!

     -Mit akarsz?

     -Muszáj fellépned? Aggódom! Tudom hogy baj lesz kérlek Nathan ne lépj ma fel!

     -Ezért hívtál ki? Ezért bekiabálhattál volna a fürdőbe is, mint amikor otthagytál a parkban....- caplatott vissza a fürdőszobába

     -Lázas vagy!

     -Nagyon nem érdekel! Felőlem meg is halhatok nekem már mindegy!

     -Dehogy mindegy! Hiányolna téged mindenki!

     -Mindenki kivéve te!

     Remek én vagyok most a hibás megint. Köszönöm! Lázas, nem tudhatja mit beszél. Ráhagyom, de nagyon rossz érzésem van.

     -Mentem csá!- lépet ki az ajtón és vágta be maga mögött

     Felkaptam a cuccomat és gyorsan próbáltam utolérni, de szem elől vesztettem. Csak én lehetek ilyen balfék...Biztos ott van már a helyszínen (mivel nincs messze a hoteltól) megyek én is. Odaértem és a backstage-ben a szokásos várt, de mégis valami hiányzik. Az egészséges Nathan! Egyedül ül a sarokban, senkivel sem törődve.

      -Nath!- gugoltam le elé, miközben fogtam a combját- Nem szabad fellépned túl veszélyes!

      -Nem érdekel! Szeretem a rajongóimat

      -Ők is szeretnek téged és kibírnák, ha egyszer nem látnának!

      -Reb már eldöntöttem, légyszi foglald el a helyed mindjárt kezdünk!

      Egyre rosszabbul érzem magam. A szívem zakatol, a torkomban gombóc van...félek, de nagyon. A fiúk mint mindig feljöttek a színpadra és elkezdték nyomatni a show-t. Nath úgy látszik jól van. 

      Fél órája tart a koncert és minden rendben van, túlélte az I Found You szólóját, minden rendben lesz! Elkezdték énekelni az új kislemezüket a Show Me Love-ot amit Nathan írt. Elkezdte énekelni:

You should've known I love you 

 Though I'll never say it too much

Maybe you didn't get me

 Maybe I'll never know what I done

      Ekkor találkozott a tekintetünk...

 Now I'm lost in the distance

You look at me like a stranger

Cause how it looks right now to me

Is you were scared of the danger 

       A többiek elkezdték a refrént, de Nath végig csak engem nézett és egyre sápadtabbnak tűnik. Nem én csaltam meg őt, mégis miért fáj neki jobban mint nekem? Nekem is pocsék érzés tudhatnék sírni, de már régen tettem és nem tudom hogyan kell. Én akarom mindennél jobban azt, hogy újra együtt lehessünk, de fizetnie kell. Miért lett pont most beteg? Türtőztetnem kell magam, nehogy véletlen nekiugorjak és megöleljem. És igen ez nagyon nehéz, tudod hogy itt van melletted a szerelmed, de nem ölelheted meg bármikor amikor csak akarod. Pocsék egy érzés. Monológom végén észrevettem, hogy a közönség hirtelen megijedt és csöndben maradt.... mi történt? Miről maradtam le? Felemeltem a fejemet a színpad felé. Nathan fekszik a színpad közepén, körülötte mindenki más csak nézi és nem csinál semmit. Itt mindenki bolond? Senki sem hívja az orvost? Kit érdekel most a fényképezés.... ledobtam a földre és felugrottam a színpadra.
       -Hívd az orvost az utcsó tárcsázott szám az!- dobtam oda Jay-nek a mobilomat- Siess
       -Nathan...Nathan...Nathan- ráztam meg egy kicsit- Térj magadhoz mindjárt jön az orvos!
       -Azonnal itt lesz a doktor!-adta vissza a telefonomat Jay- Vigyük le és fektessük le valahova!
       -Jó ötlet gyerünk!
       Levittük és lefektettük egy kanapéra. Meleg volt a teste, így Kels hozott nedves kendőket és rátettük a fejére.
       -Becca...Becca...-hajtogatta a nevemet- h..h..hideg van
       -Nyugi Nath itt vagyok- fogtam meg a kezét- jön a doki!
       -Fázik- állapította meg Tom- hozzunk valami takarót neki
       Így is tettek és már hozták is a "takarókat".
       -Jaj baby Nath mennyit kell még szenvedned?- tette fel magának a kérdést Seev

Csapjon belém a villám, minthogy őt lássam szomorúnak!

        Egy világ tört bennem össze. Az a férfi akiben a legjobban megbíztam az adandó első alkalomban megcsalt engem. Gondolhattam volna, mivel nekem sosincs nyugtom.
        -Szeretlek Nathan!- nyögte ki Dionne
        Ajkai elváltak, de Dionne folytatta volna tovább a "tevékenységet". Ám ekkor Nath közbeszólt.
        -Na ide figyelj!- szorította a nyakánál fogva a fához- Ha még egyszer a barátnőm közelébe mész, vagy csak hozzá mersz szólni, én mondom neked elintézem, hogy még egy kocsmában sem léphetsz fel!
        -Egy szóval sem ártottam annak a kis ribancnak!
        -Nem merd ribancnak hívni!-szorította még erősebben a fához- Nem is tudom engem ki csalt meg egy vetkőzős fiúval....
        -Akkoriba nem voltál jó parti, de most már te vagy a legszexibb a Föld bolygón!- harapta meg nagy nehezen az ajkait
        -Ez a vonat már elment szívi! A barátnőmet pedig hagyd ki a mocskos játékaidból, mert esküszöm megöllek!- szorította a fának a torkát, egyre erősebben és erősebben, majd elengedte-Remélem nem lesz problémánk veled a közeljövőben! Gondolom eljutott a borsó agyadig!
        Dionne alig kapott levegőt és összecsuklott. Én előpattantam Kels-el az oldalamon a bokorból.
        -Nathan mit tettél?- néztem rá, majd Dionne-hoz siettem
        -Hagyd azt a ribancot!- rántott vissza a kezemnél fogva
        -Mit akartál ezzel elérni?
        -Azt hogy békén hagyjon bennünket!- fogta meg a kezem
        -Akkor is megcsókoltad! Köszönöm, hogy megtetted ezt értem, de ennyire durván nem kellett volna. Na meg hogy megcsókoltad azok után amit velünk tett....nem tudok bízni benned! Legalább elmondtad volna az igazságot!- szedtem ki kezeimet a szorításából majd sarkon fordultam és elmentem
        Nathan nagyon ijesztően viselkedett az elmúlt pár percben. Nekivágta Dionne-t a fához és olyanokat mondott neki, hogy "hagyd a barátnőmet, vagy különben meghalsz". Gondolataimat ő szakította meg, mikor az útnál jártam már, megfogott és megfordított maga felé. A tekintetünk találkozott és gyönyörű kék szemeiben megint elmerengtem. Csak néztem őt és nem mertem semmit sem csinálni, ekkor magához rántott és megcsókolt. A csókja egyszerre volt gyengéd és vad, a szívemben teljes megnyugvást éreztem amíg agyam azt súgja " lökd el magadtól, hisz megcsalt!". Most az agyamra hallgattam.
        -Nath állj le! Ezt nem lehet így megoldani! Bíztam benned, de te becsaptál és smároltál azzal, aki a legtöbb gondunkat okozta!
        -Megmagyarázom! Adj 2 percet!
        -Tessék mondjad!
        -Dionne folyamatosan zaklatott engem, majd kitaláltam, hogy tőrbe csalom. Ezért volt az a sok sms és levél. Majd itt teljesen az ujjam köré csavartam és végül megmondtam neki a véleményemet! Nem jelentett nekem semmit az a csók!
        -Tudod milyen érzés volt azt látni hogy ugyanúgy öleled őt át, és ugyanúgy puszilod meg a fejét mint nekem? Tudod milyen amikor azt látod, hogy a volt barátod smárol az exével? Tudod milyen az? Nem jelentett semmit a csók? Nem úgy láttam, sőt inkább élvezted! A mi csókjaink sem jelentenek neked semmit? Az egész kapcsolatunk ennyit jelent? Semmit?- fejeztem már be teljesen könnyes szemekkel
        -Volt barátod?-idézett engem
        -Igen!- ordítottam el a válaszomat
        -Szeretlek nem akarlak elveszíteni!- mondta elcsukló hangon már
        -Én is mindennél jobban szeretlek téged, de nem bízom benned már többet!
        -Én csak megakartalak védeni Dionne-től!
        -Még egy ok: Félelmetesen csináltad! Nagyon aranyos volt tőled, de sosem láttalak még így kiborulva. Nathan félek tőled!- löktem el már teljesen magamtól és indultam a saját utamra

          

           *Nathan szemszöge*

        Állok és nézem ahogy Rebeka eltávozik, "Volt barátom" ez jár a fejemben amióta kimondta. Állok földbegyökerezett lábakkal, miközben még az eső is elkezdett esni. Most ébredtem rá hogy mit tettem, "Félek tőled!" újabb gondolat ami nem távozik a fejemből. Bőrig vagyok már ázva de nem nagyon izgat, csapjon inkább belém a villám csak ne lássam amint Rebeka miattam sír. Mindennél fontosabb nekem és nem tudnám elviselni, ha Dionne bármit is tenne vele. Remélem leszáll róla egyszer s mindenkorra.

        -Nathan!-állt meg előttem Jay egy fekete esernyőt fogva- Gyere velem!

        -Minek menjek? Mindent elcsesztem amit csak lehet!

        -A Vettel fanok mindig megbocsájtanak higgy nekem! Összetartoztok nem lesz sokáig tartó harag!-veregette meg vállam

        -Nem tudom Bird, nagyon megbántottam!

        -Most gyere vissza a hotelba!-tartotta fölém az esernyőt

        Visszasétáltunk a hotelhez. Már éjfél körül járt az idő 2 órát álltam az esőben egyet pedig eső nélkül. Az utca üres volt, világos de mégis üresnek és sötétnek tűnt, pont mint én. Alig szakítottunk, nem tudok erre gondolni. Üresnek érzem magamat, a szívemet szorítja valami. Belülről egy hang azt súgja nekem "Hozd rendbe ezt az egészet valahogy!". Fogalmam sincs mit tegyek, pedig már itt álok a hálónk ajtajában nézve ahogyan Reb ül az ágyon és telefonjában van elmerülve.

        -Szia

        -Mit akarsz?- nézett fel rám egy pillanatra

        -Nem tudom! Szeretlek és meg akarom beszélni a dolgokat

        -Azt hittem megbeszéltük már ezt úgy 2-3 órája! Szünetet akarok, hogy te is átgondold mit is akarsz valójában!

        -Akkor megyek le a recepcióshoz és kiveszek magamnak egy másik szobát

        -Arra igazán nincs szükség! Itt maradhatsz nem kell ebből botrányt csinálnunk! Aludj a kanapén!
        Megfogtam az ágyneműt és odatáboroztam a kanapéra. Elmentem és felhúztam a pizsamámat, mivel  elég hűvös van már ilyenkor. Miközben vettem át az alvóruhámat egy vizslató szempárra lettem figyelmes. Reb nézett amint öltözöm, hirtelen rátekintettem és összetalálkozott a pillantásunk. Egy pillanat erejéig csodáltam azt a gyönyörű szempárt, ám ekkor eltűntek. A tulajdonosuk nem kívánja további megtekintésüket. Lefeküdtem a kanapéra és felnéztem Twitter-re. Mindenki azzal jött, hogy

@xxy Nem tudom elhinni, hogy @NathanTheWanted megverte Dionne-t. Csalódtam benne az ilyet mágjára!

@jjs Gyáva férfi vagy @NathanTheWanted hogy megverted szegény Dionne-t.

        Remek! Most mindenki ellenem van! Én pedig csak megakartam védeni a barátnőmet az ex-em től. Ekkor rábukkantam Dionne-s változatra:

@DionneOfficial Fáj a torkom, nem kapok levegőt, lehet elment a hangom. Kék zöld vagyok, köszönöm @NathanTheWanted!

        Megnéztem a postámat twitteren és Siva meg Max rögtön kérdezősködni kezdtek. Sok rajongó megdicsért, hogy végre megkapta az a "szuka" a büntetését. Őszintén? Letojom hogy megkapta-e a büntetését, én csak a barátnőmet szeretném megint ölelni csókolni. További tweet-ek is arról szóltak, hogy miért "vertem" össze szegény lányt, sokan támadtak. Már éppen kilépni készültem mikor megakadt a szemem az egyik poszton:

@BeccaStuart Biztosíthatlak benneteket @NathanTheWanted nem ártott Dionne-nak. Ott voltam láttam MINDENT! Nem esett a lánynak semmi baja! Lehet megverné mivel nekem okozott rengetek fájdalmat a lány. @DionneOfficial hagyd békén Nathan-t!

         Meglepő pont az véd meg akit megbántottam. Rápillantottam az ágyára, de úgy tűnt már, hogy aludt így én is álomra hajtottam a fejemet. Nagy nehezen, gondolatokkal tele, de elaludtam az eléggé kényelmetlen kanapén.

                     

             *\4 órával később/*

         Fázok, vastag takaró van rajtam, de majd megfagyok! Hány óra? Még csak hajnali 5 van, aludj Nathan aludj! Miért fáj ennyire a fejem? Melegem van ha betakarózok, ha kitakarózom fázom. Nem tudok az orromon levegőt venni. Ha kinyitom a szemem nagyon homályosan látok. A torkom pedig, arról ne is beszéljünk! Kapar és nagyon fáj. Mi történt velem?

--------------------------------------------------------------------------------------

Sziasztok meghoztam az új részt. Nem olyan eseménydús, de a kövi az lesz! Mondjátok el véleményeteket nyugodtan. Jó olvasást. Itt az új blogom : http://zeneazenmenedekem.blogspot.com/ ha van kedvetek nézzetek be ide is :)

Kellett ez neked?

              *Becca szemszöge*

      -Nath!- lökdöstem hogy felkeljen- Megérkeztünk!
      -Jól van ébren vagyok már!- dörzsölte álmosan a szemét
      -Ma lesz koncertetek?
      -Nem! Ma fotózásunk van szinte egész nap. Szabadnapod van!- dobott egy féloldalas mosolyt
      -Kels!- kiabáltam oda neki- Ma shoppingolni megyünk!
      Ő egy széles vigyorral válaszolt. Összeszedtük a poggyászokat és szép lassan letámbolyogtunk a repülőről. Bent a váróteremben egy rakás csaj várja az 5 kedvenc énekesüket. Mindenkit közös képpel és autogrammal ajándékoztak meg. Néhány lány nagyon nyomult Nathan-re és Tom-ra, de Kelsel ráhagytuk már megszoktuk. Fél óra múlva a fiúk elvégezték a "kötelezettségeiket" . Ekkor sok lány vett minket körbe olyanokkal, hogy "adnánk-e autogrammot?" vagy "csinálunk egy közös képet?". Természetesen mindenkinek lestük a kívánságait. Fél óra múlva mi is beültünk a turnébuszba a többiekhez.
      -Hol voltatok ennyi ideig?- néztek ránk a srácok
      -Kicsit ismerkedtünk a rajongókkal- magyarázta meg velősen a helyzetet Kels
      Elindultunk a hotelhez ami eléggé közel volt hozzánk. Mi Kelsel elől ültünk míg a fiúk hátul pusmogtak valamit. Gyorsan meg is érkeztünk a szállodához  ahol nem voltak rajongók így kis időn belül már a ruhákat pakoltam ki a hotelszobában. Nathan-ék már elmentek a fotózásra gondoltam segítek neki is a pakolásban, hogy később ne keljen fáradoznia. Amint a bőrdzsekijét pakoltam kiesett egy cetli a zsebéből:

"Mindig is szerettelek és halálomig vágyni fogok rád! Dionne"

       -Ne!-rogytam le a földre- Miért kell ennek megtörténnie?
       -Reb? Mi történt?
       -Nézd!- vágtam oda hozzá a papirt- Miért nem tud rólunk leszállni? Randizni megy vele ma este az Eiffel toronyra. Nath  megcsal!
       -Honnan veszed hogy tényleg megcsal?
       -Miért tartotta volna meg ezt? Az sms-ek is olyanok. Már biztos találkoztak is! Nem hiszem el mindig ez történik velem! Bízom valakiben aztán csúnyán átvág. Mit csináljak?
       -Nyugi Rebeka, Nath nem olyan! Gyere menjünk el vásárolni és ha nem lesz jobb kedved utánajárunk ennek a dolognak!
       Kels szavaival megnyugtatott, igaza van és bízok Nathanben! Felpattantam és fogtam a táskám, indulás shoppingolni. Párizs gyönyörű hely. Szó nélkül gyalog elindultunk Kelsey-vel a központba. Eszméletlen látvány, egy egész utca végig divatos butikokkal. Imádom Párizst!
       -Menjünk be ide!- mutattam rá az egyik üzletre
       -Anyám de jó cuccok vannak itt!- ámult és bámult odabent
       Ekkor fontos dologra lettem figyelmes. Dionne éppen vásárol valamit, csak sajnos nem látom hogy mit. Megfogtam Kelsey kezét és elmentünk a közelébe leskelődni.
       -Rebeka!- suttogta nevem- Vedd fel ezt a kendőt, hogy ne vegyen észre! Én kalapot választok. Nézd mennyi cipő van itt, csinálj úgy mintha válogatnál!
       -De hogy lessük meg?
       -Látszik hogy kezdő vagy még!- vigyorodott el- Egyszerű trükk van rá- elővett 2 tükröt- állítsd be ahogy neked jó és már nézheted is a showt!
       Viccesen nézhettem ki egy kendő volt a fejemen és egy tükröt állítgattam, hogy megtudjam az igazságot. Dionne éppen egy gyönyörű testhez simuló ruhát próbált fel és talált hozzá egy fekete magassarkú cipőt is. Amilyen gyorsan lehetett távozott is az üzletből. Gondolom fogott egy taxit és javában gondolkodik azon, hogy vajon hogyan kellene Nathan-nél bevágódni! Viszont ezt én nem fogom megengedni neki!
        -Most vegyünk valamit mi is. Itt van pár cuki ruci neked gyere próbáld fel!
        -Itt van neked is amit fel kell próbálni!-rántottam elő a hátam mögül egy rakás ruhát- Be a próbafülkébe!
        Gyorsan behordtuk a ruhákat és sorban felpróbáltuk őket. Van ami nagyon tetszett jól is állt, de sok olyan is volt ami tetszett de nem állt jól. Körülbelül a felét otthagytam a többit pedig megvettem a fizetésemből. Kifizettük a szerzeményt és átmentünk a másik boltba. Éppen a Warzone ment a rádióban.
        -Na innen megyünk!- rántottam ki Kels-t
        -Még mindig azon kattogsz?
        -Nem tud kiszállni a fejemből! Kérlek menjünk haza, gondolom a hotelba vissza! Utána kell járnom ennek az ügynek!
        Szótlanul vissza sétáltunk a hotelba. Még nem érkeztek meg a fiúk így tudtunk még beszélgetni.
        -Mi az terved estére?
        -Mivel a randi este 8-kor  lesz az Eiffel toronyban lévő étterembe ezért fél 8-ra foglaltam magunknak egy asztalt és onnan fogjuk figyelni a dolgokat. Ha mennek utána még máshova követjük őket!
        -Nem fognak minket észrevenni?
        -Nem megvan az álruha! A mai szerzeményeink  pont megfelelnek a célnak!
        -Lángelme, de hallod ezt?- irányította a fejét az ajtó felé- Azt hiszem megjöttek a srácok! A témánk az, hogy Rob és Jess milyen cuki!
        -Igen jó lenne ha sokáig együtt lennének!
        -Kik lennének sokáig együtt?- nyitott be Nath
        -A tesóitok! Ugyanolyan cukik mint ti!- lépett ki az ajtón Kels
        -Mizu?- ölelt át és lehelt egy puszit az arcomra
        -Ezt találtam!- nyújtottam át a cetlit neki
        -Megnézted?
        -Meg
        -Figyelj nem tudom mire gondolsz, de nincs köztünk semmi!
        -Hát persze! Engem figyelmeztetett rá és tessék mi történik!
        -Becca nem csallak meg!
        -Hát persze hogy nem! Bíztam benned, de ez az üzenet mindent megváltoztat!
        -Értsd meg, hogy nem tudom levakarni magamról, állandóan zaklat. Figyelj rám- fogott meg- csak kizárólag csak téged szeretlek! Nem akarlak elveszíteni- kezdett könnyesedni a szeme
        -Nem tudom mit higgyek!- hagytam ott leplezve könnyeimet
        Annyit hallottam hogy "Becca várj" de én csak egy szoba felé tartottam... Jay-nek mindenről tudnia kell.
        -Jay!- rontottam be a szobába- Szükségem van egy kis beszélgetésre!
        -Lökjed csajszi!
        -Nath ma este randira megy Dionne-val!
        -Ez képtelenség! Ilyet nem tenne!
        -Saját szememmel láttam a bizonyítékot! Segítenél nekem?
        -Erről nem tudok semmit sajnálom!
        -Tudom hogy mindenről tudsz, és Nath-nek megígérted a hallgatásod, hiszen Jaythan forever!
        -Tényleg nem tudok semmit! Nem beszéltünk már napok óta. Senkivel sem beszél folyamatosan a telefonját bújta. Fura mostanában a srác!
        -Jól van akkor kiderítem én, köszi az infót! Mit csinálsz?
        -Éppen F1 2012 szimulátoron akartam játszani! Gondolom téged nem érdekel!
        -F1? Nem ismersz engem barátom! Kedvenc sportom az F1! Játszhatok?
        -Gyere! Én Kimi Räikkönen-el megyek!
        -Sebastian Vettel forever! Szép Infiniti Red Bull Racing verhetetlen a Szingapúri pályán, de én mégsem vagyok profi!
        Felálltunk a rajtra és a piros lámpák kialvásakor száguldottunk mint valami őrültek. Sokáig Jay vezetett, de az egyik kombinációt elcseszte. Ezt kihasználtam és megnyertem. Persze nem 30 mp előnnyel mint igazából, de akkor is enyém a győzelem. Kicsit elvonta a figyelmemet az estéről, de aztán megint eszembe jutott.
        -Visszavágót akarok!-morgott rám- Nem hagyhatom, hogy Vettel nyerjen
        -Most nem lehet Jay!- mosolyogtam rá ördögien- Muszáj mennem kideríteni a dolgokat. Majd máskor visszavágózunk és Akkor is Vettel fog nyerni!- öltöttem ki rá a nyelvem
        -Egy puszit kérek még mielőtt elmennél!- nyújtotta felém az arcát
        Dobtam neki egyet és már rohantam is vissza a szobába ahol Nath feküdt az ágyban.
        -Szép a plafon?
        Ő nem szólt semmit csak felállt és elment. Jaj már fél 7 van! Gyorsan elővettem az állrucimat, lófarokba felfogtam a hajam és már mentem is át Kelsey-hez. Beléptem senkit sem találtam bent, gondoltam megvárom.
        -Na milyen?- ugrott elém a ruhájában
        -Basszus te is mindenkire rátudod hozni a szívbajt!
        -Bocsi na! Indulhatunk?
        -Gyalog megyünk ugye? Most ettem
        -Jó!
        Elsétáltunk az Eiffel toronyig, ahol kígyózó sorok voltak még ilyenkor is. Egy órát vártunk mire felértünk az étterembe. Pont időben értünk oda. Rendeltünk amikor Dionne érkezett meg, fekete testhez simuló ruci és az a fekete cipő volt rajta. Kihozták nekünk a megrendelt étkeket, de engem nem nagyon érdekelt vártam Nathan megjelenését. Pontban este 8-kor egy fess úriember jelent meg az étteremben. Amikor Dionne meglátta elkezdte magát rendezkedni, hogy tökéletes első benyomást keltsen. Ez azt hiszem sikerült is mivel végigmérte és megharapta alsó ajkait. Megpuszilták egymást és helyet foglaltak. A vacsora elfogyasztása közben Dionne nagyon nyomult. Fogta Nath kezét, egy tincset pödörgetett, szemeztek, harapdálta az alsó ajkait. Odamentem és felpofoztam volna, de Kels meglökött és így kizökkentett és a tervre ügyeltem. Kifizettük a kaját és ekkor megláttam amint Nath megfogta a kezét és megpuszilta a feje búbját. Azt hittem szétfacsarják a szívemet. Pár napja velem is így viselkedett, szóval nem jelentek neki semmit? Elindultak lefelé és mi lassan követtük őket. Mikor leértünk hirtelen nem láttuk őket a nagy tömegbe, de Kels kiszúrta őket amint egy fánál állnak. Gyorsan odaszaladtunk a közelbe és néztük az eseményeket. Dionne neki volt dőlve a fának és Nath a két kezével támasztotta magát a feje mellet. Nem szóltak egymáshoz csak szemeztek. Egyre közelebb és közelebb kerültek egymáshoz majd ajkaik összeértek...
--------------------------------------------------------------------------------------
Sziasztok meghoztam az új részt! Bocsi hogy ennyit késtem, de kellett az ihlet ami megjött most. Kíváncsi vagyok a véleményetekre nyugodtan írjatok kommentet. Hideget meleget egyaránt. Elkezdtem egy másik blogot amit Itt tudtok megnézni. Visszatérve ehhez a részhez. Mi lesz szerintetek a folytatás? Vajon Nath és Dionne megint összejön s ezzel összetörik Becca szívét? Vagy Nath megcsalja Becca-t, de gondolja hogy majd eltitkolja? Mi lesz ennek a vége??

Show Me Love

             *Másnap reggel* 

        Jaj mi ez a hang? Csörög az óra...a francba! Nath mellettem feküdt és még aludt. Átnyúltam rajta majdnem el is értem volna, ha a fizika nem szólt volna közbe. Egy kézzel támaszkodtam, de kibicsaklott és ráestem Nath-re. Egy két másodpercig nem reagált, huh nem kelt fel rá. Egyszer csak egy nagy levegőt vett és felült az ágyba engemet magáról levetve. Kinyomta az ébresztőt álmosan dörzsölte a szemeit, nyújtózkodott majd szétnézett a szobába.

        -Édesem hol vagy?- kérdezősködött ásítozva

        -Itt vagyok- emeltem fel a kezem

        -Hol?-nézett oldalra

        -Itt vagyok lent a földön!- ordítottam fel az ágyra

        -Hogy kerültél oda?-feküdt le az oldalára

        -Megszerettem volna nézni hány porszem van a szőnyegben! 

        -Tán én csináltam valamit álmomban?-kerekedtek el szemei

        -Nem nagy cucc, de amikor felkeltél rajtad voltam, és lelöktél, de köszi a kérdést jól vagyok!
        -Jaj bocs!-vigyorodott el és vakarta a fejét- Félálomban kiszámíthatatlan vagyok! Gyere segítek!
        Gyorsan kipattant az ágyból és felhúzott.
        -Hogy vagy te ilyen fitt reggel?
        -Ő hát gének!- indult ki a szobából
        -Hova mész?
        -Pakolni! Ma Franciaországba megyünk nem rémlik? Pakolni kell- csukta be az ajtót, majd hallottam a lépteit halkulni
        Jut eszembe, ha a srácok mennek Franciaországba...akkor én is megyek! Te jó ég! Gyorsan fogtam néhány tűrhető ruhát bevágtam a bőröndbe...ott úgy is veszek valamit. Bepakoltam még minden szükséges dolgot, aztán átellenőriztem, hogy minden megvan-e. Jó, felvettem magamra egy pulcsit, egy fekete helánkát és egy converse patikát. Megnéztem még utoljára a szobámat majd kimentem a hatalmas bőröndömmel a folyosóra. Senki sem volt kint a folyosón. Elkezdtem húzni magam után a bőröndöt, de nem bírtam el vele mikor egy ismerős hang szólalt meg mögöttem.
        -Segíthetek?
        -Elbírom nem kell!- fordultam el tőle és próbálkoztam tovább a tervemmel
        -Becca segítek! Nincs semmi hátsószándékom!
        -Max tudod jól, hogy nem bízom benned! Kérlek hagyj békén!
        -Segítek akár akarod, akár nem!- rántotta ki a kezemből a bőröndöt és akarta húzni
        -Hagyjad a bőröndöt és törődj a magad dolgával! Majd én leviszem neki!
        -Megmentettél köszönöm!- ugrottam Jay nyakába
        -Lil Nath a legjobb barátom! Tartozom neki ennyivel! Na de gyere vigyük le a csomagokat, mert nemsokára indulunk!
        Jay nagyon jó barát, nem tudom mi lett volna ha otthagy Max-el....Leértünk a lépcsőn és lenn már Nano magyarázta a dolgokat
        -.... na szóval srácok Franciaországba megyünk, azutáni célpontunk Spanyolország, majd ellátogatunk Németországba is! Mivel 1,5 hétre megyünk ezért van időnk még egy helyszínt beiktatni! A ti választásotok, hogy melyik nyugat-európai országba látogatunk el!
        -Legyen Magyarország!- vágtuk be egyszerre Nathen-el, majd egymásra néztünk és elvigyorodtunk
        -Hát jó, mivel senki más nem mondott semmit! Becca jó, hogy itt vagy!- nézett rám- Mivel a fiúknak lesz pár fotósorozatuk az összes említett országban (kivéve MO természetesen) kimenőt kapsz, hogy bevásárolj mert tudjuk, hogy nektek mennyit jelent a vásárlás! Ezért Kels elkísér téged  vásárolni! A többiek itthon maradnak ismét! Bocsi skacok!- vont vállat a hosszú magyarázata végén
        -Mikor megyünk?
        -Este 7 kor! A csomagokat azért hoztuk le ilyen korán, hogy később ne keljen kapkodni! Addig is azt csináltok amit akartok, de 18:45 re az ajtóban akarok mindenkit látni!
       Felpattantam és kimentem a kertbe. Ritkán szoktam virágokat nézni, de most ilyen művészi tájra van szükségem! Leültem a virágok közé és csak néztem a várost. Egyszer csak 2 kéz karolt át, de nem Nath illatát éreztem és nem is olyan volt az ölelése mint ahogy szokott.
       -Most megvagy!-súgta a fülembe- Tudom, hogy szeretsz az enyém van csak az enyém!
       -Hagyj!- próbáltam ellökni magamtól sikertelenül
       Csókolgatta a nyakamat, és simogatni kezdte a combomat. Kezdte hámozni a ruhámat. Én segítségért akartam kiabálni, de befogta a számat és nem bírtam. Egyszer nem figyelt annyira mikor húzta a nadrágomat lefelé megharaptam a kezét. Ő a fájdalominger miatt elengedte a számat.
       -Segítsééég!- ordítottam el magamat
       Gyorsan visszafogta a számat és folytatta az előző "foglalatosságát". Egyszer csak hallom a mentőseregem érkezését.
       -Te meg mi a francot csinálsz?
       -Semmit!- szólt oda nekik Max
       Ismét megharaptam.
       -Kérlek titeket segítsetek!
       -Szállj le a barátnőmről!- jött felénk egy dühös "bika"- kotródj innen! Számomra nem létezel!
       -Le lehet nyugodni Baby Nath! Csak szórakozni akartam egy kicsit!
       -Kussolj!- ordított rá Tom- Hogy tehetsz ilyet? Ki tudja mit tennél Kels-el vagy Nunu-val! Scooter-nak nem fog ez tetszeni! Siva , Jay vigyétek be és nehogy elmenjen valahova, mert ti is megszívjátok!
       -Jól vagy?- nézett rám aggódva Nath
       -Azt hiszem bemegyek!- álltam fel
       -Nélkülem sehova sem mész!- húzta fel a nadrágomat és tette helyére a hajam- Megint magadra hagytalak, és lásd mi történt....
       -Nath! Hadj! Egyedül akarok lenni!
       Felrohantam a szobámba és becsaptam magam mögött az ajtót...

/18:30/

       -Becca!-nyitott be Kels- Bejöhetek?

       -Gyere nyugodtan!- tettem be a laptopomat a táskámba
       -Mi jót csinálsz?-huppant le a velem szembe lévő fotelba
       -Semmi lényegeset!
       -Annyira elvesztél....még ebédelni sem jöttél le! Hiányolunk lent!
       -Kedvesek vagytok, de nem éreztem jól magamat ahhoz, hogy lemenjek hozzátok. Mi újság lent?
       -Max el lett tiltva tőled. Nem mehet a közeledbe, vigyázni fogunk rád!
       -Erre nincs szükség! Nem azt mondom, hogy tudok magamra vigyázni, de nincs szükségem védelemre
       -Veled leszünk nem kell aggódnod! Viszont most jössz velem le és indulunk Párizsba!-pattant fel és rántott maga után
       Leétrünk ahol már mindenki csak minket várt. Senkire sem néztem rá csak mentem előre és ültem be a kocsiba mellettem Kels ült a többiek pedig előttünk foglaltak helyet. Fülemben a fülhallgatóval néztem a tájat. Két zene közt hallottam, ahogy Kels oda szólt Tomnak "Mint 2 tojás" ekkor Tom a mellette ülő Nath-re nézett. Mintha nem is vettem volna észre hallgattam tovább a muzsikámat. Amikor felszálltunk a repülőre Kels félrehúzott.
       -Reb bocsi, de mindig Tommal ülök a repülőn! Remélem nem haragszol!
       Bólintottam neki, hogy nem és helyet foglaltam. Bekötöttem magam és félelemmel teli pillantásokat dobáltam mindenfelé, de csak addig amíg le nem ült mellém. Nem mertem a szemébe nézni. Túlságosan szégyenlem magam! Ő csak felemelte a fejem és tekintetünk találkozott. Gyönyörű kék szemei tele voltak aggodalommal.
       -Miért vagy ilyen?
       -Milyen?
       -Visszahúzódó....
       -Nem vagyok visszahúzódó, csak....
       -Csak mi?
       -Szégyenlem magam!
       -Miért?
       -Az miatt ami délelőtt történt...
       -Nem csináltál semmi rosszat! Nem tehetsz arról, hogy Max ilyen!
       Vállat vontam és tovább dobáltam a félelemmel teli tekintetemet. Nath tudja egyedül, hogy félek gondolom ezért ült le elém. Imádom a kis okos buksiját.
        -Ez mi volt?- néztem fel ijedten Em sms-ét olvasva
        -Tán félsz?- nézett vigyorogva Nath
        -Tudod, hogy félek!
        -Semmi különös nem történt csak zuhanunk lefelé....
        -Mi? Segítség- kezdtem el kaparni az ablakot
        -Nyugi drágám csak felszálltunk!-folytotta vissza a nevetését
        -Szemét!- csaptam rá- Ne piszkálj tudod, hogy félek!
        -Aucs-fogta meg a kezét ahol megütöttem- ahhoz képest hogy lány vagy az "ütésed" csíp!
        -Bocsi nem akartam, hogy fájjon!
        -Csak egy ölelés felejteti el a fájdalmat!-tárta ki a karjait
        Jó szorosan megöleltem, és elcsórtam a telefonját. Belementem az smsei-be amíg nem figyelt....te jó ég!

"Akkor Párizsban randi?-Dionne"

         "Miért ne?-N."

         "Várlak édes az Eifel torony tetején! :*"

"Már nagyon várom a találkozást veled! Imádlak!xx" 

        Miért kell velem történjen mindig valami? Megtudom, hogy életem szerelme arra készül, hogy megcsal? Gyorsan kimentem és átmentem a zene mappába valami új zeneszám volt.
        -Ez milyen szám?-böktem oldalba
        -Az új kislemezünk! Én írtam a dalszöveget! Hallgasd meg!

        -Úristen! Gyönyörű átküldöd nekem?- vigyorogtam rá 

        -Küldöm is!- kapta ki a kezemből a telót és küldte is
        Lehet hogy megcsalni készül, de szeretem és egy nagyon jó zenész....
--------------------------------------------------------------------------------------------
Sziasztok meghoztam az új részt ami eseménydús és kicsit hosszú! Sajnálom, hogy ennyit "tökölődtem" vele, de remélem elnyeri tetszéseteket! Köszönöm az 1900 megtekintést a 2 feliratkozót. Mondjátok el a véleményeteket komment formájában is (névtelenül is lehet). Nemsokára folytatjuk!

Dream Date

        *Nathan szemszöge*

     Sötétségben volt az egész alsó emelet, csak pár gyertya égett a nappali közepén egy asztalnál. Mécsesekkel volt kivilágítva egy kis út az asztal felé. A többiek sehol....miben mesterkedhetnek?

     -Hát ez meg?- néztem rá Reb-re

     -Hálám jeléül neked!- puszilt meg

     -De mégis miért? Mindig csak ártok neked!

     -Neked köszönhetem az életemet! Nem Jay ugrott be értem a vízbe, nem Max élesztett újra....és nem is Tom virrasztott mellettem 1 hétig a kórházban, hanem te Nathan! Neked köszönhetem, hogy most itt lehetek veled! Nem ártasz nekem, sőt ellenkezőleg!

     -Jaj Reb! Sokat jelentesz nekem és bármikor megtenném érted ugyanezt még egyszer- öleltem magamhoz jó szorosan

     -Elnézést a zavarásért- lépett oda hozzánk fura pincér maskarában Jay- az élelem amit maguknak fogtam kezd kihűlni! Lennének kedvesek, és helyet foglalnának?- ment előre és folytatta- Ez az asztal az önöké! Szerintem tudtátok mivel csak egy asztal van...-súgta oda nekünk halkan- Foglaljanak helyet!

     -Hölgyem!- húztam ki neki a széket, és ő kecsesen helyet foglalt

     -Bort?-kínáltam meg egy kis vörössel

     -Egy kevéske jól esne!

     Öntöttem magunknak, és amíg kortyolgattuk egy reflektor kapcsolódott fel. Egy mikrofonra világított, és a következő percben kiállt Siva a gitárjával. Egy saját szerzeményt adott nekünk elő...gyönyörű volt! Becca ámulattal nézte az előadót, mire a szám végére ért néhány könnycsepp is kicsordult a szeméből.
     -Siva idejönnél?-hívtam magamhoz
     -Mizu Nath?
     -Lenne egy kérésem!
     -Igen?-hajolt hozzám közelebb
     Jay ekkor lépett be az előétellel. Próbált óvatosan jönni, de kiöntötte a felét. Mi csak kuncogtunk, de muszáj volt visszatartani...tudjátok illetlenség kiröhögni a másikat na.
     -Azt add nekem amiből kiöntötted a levest!- parancsoltam rá vigyorogva
     -Hát jó!-tálalt nekünk a pincér
     -Ez mi?-kérdezte Reb
     -Kérlek szépen ez spenótleves!-nézett ránk vigyorogva a göndörke
     Ezzel ki is ment vissza a konyhába. Furcsa volt ez a leves, zöld volt és ilyen kis spenótdarabok voltak benne. Házi készítésű tészta is volt benne, de nem volt a legfinomabb. Kicsit sótlan volt, de nem illik otthagyni ezért kicsit undorodva, de megettem.
     -Tudom, hogy most nem Nunu főzött!- vigyorgott rám Becca
     -Szerintem Tom főzött, de van egy tervem a bosszúra!
     Ekkor belépett a kis "éttermünkbe" Siva és hozott egy nagy tál popcorn-t. Odaadta nekünk és én letettem magam mellé. Ekkor jött "Rambo", hogy elvigye a tányérokat. Elkezdte leszedni a tányérokat, közben dobáltam a kukoricát a hajába. Reb alig bírta nevetését visszatartani, de mikor Jay felém fordult ő kezdte el dobálni. Jay nem értette miért lettem ilyen vörös, de nem is baj. Amíg elment a főételért addig mi jól kinevettük magunkat. Max  hozta ki a főfogást, folyamatosan szemezett Becca-val. Egyszer kicsinálom! Engem természetesen elkerült, levágta elém a kaját és odébb állt. A főétel hús volt egy kis körettel

@NathanTheWanted: Csodálatos étek

 egy csodálatos lánnyal! @BeccaStuart

     -Ezt már biztos Nare főzte!

     -Igen imádom a főztét!- kapott be egy falatot- Max ijesztően bámult engem. Néha már megijeszt a közeledésével. Lehet, hogy szerelmes, de már félek!

     -Nyugi nem lesz semmi baj, de most viszont muszály ezt az sms-t elküldenem! Bocsi- villantottam meg az ezerdolláros mosolyomat és keltem fel az asztaltól

     Gyorsan előkaptam a telómat és dobtam egy üzit Tomnak:

"Csá haver! Jó a vacsi ;) Kérlek, hogy vessük be az A tervet! Tudod megbeszéltük egyszer még régebben, hogy a terveket ilyen helyzetekben vetjük be! A vacsi után jó lenne köszi! Jó haver vagy!:)"

     -Na hogy ízlett a főétel?- ültem vissza a helyemre
     -Sokkal jobb mint amilyen az előétel volt!-törölte meg elégedetten a száját
     Siva kibalettozott hozzánk és elvitte a tányérokat! Őt nem dobálhattuk popcornal, mert tudja a tervünket. Becca-val csak néztük egymást, amikor kigyulladt megint a reflektor, ám ekkor nem jött senki se minket szórakoztatni...

       

     *Becca szemszöge*

     Siva el is vitte az üres tányérokat, és ugyanabban a pillanatban kigyulladt a reflektor, de most nem jött minket senki se szórakoztatni. Nath csak nézett rám. Annyira szeretem amikor ilyen. A gyönyörű kék szemei megigéznek, és nem tudom levenni róluk a szemem. Hirtelen nem láttam őket, és kicsit megijedtem. Ám ekkor elindult egy ismerős dallam. Nathan ült hófehér zongoránál. A reflektor fényben csak úgy csillogott, egy feldolgozást játszott. Bruno Mars "Te Way You Are"-t. Enyhén recés hangján énekelt nekem. Nem tudom miért, de lábaim odavittek a zongora mellé és nekidőlve hallgattam a csodálatos előadást. Ám sajnos mint minden dalnak ennek is vége lett.

     -Gyönyörű volt!- ültem le mellé a zongorához

     -Nálad nincsen gyönyörűbb dolog a világon!- pirult el

     -Do, Re, Mi Fa- ütöttem le a billentyűket és daloltam

     -So, La , Ti, Do- folytatta ugyanazt amit én

     Elkezdett zongorázni egy komolyzenei műt, ami nagyon ismerős volt nekem.

     -Ez a kis éji zene? Én ezt játszottam csak egy oktávval lejjebb!

     -Az,de honnan tudod? Ne mond már, hogy még a zenéhez is értesz!

     -Befejeztem a közép zenesulit is a fényképészeti mellett!

     -Akkor mellettem egy kis tanár ül! Milyen hangszeren tudsz játszani?

     -Hát- vigyorodtam el- Hegedű, zongora, gitár!

     -Esetleg még valami amihez értesz?- vigyorgott rám

     -Semmi! Esküszöm!

     -Jut eszembe! Ha már ennyire otthon vagy a zene témában duettet is készíthetnénk- nézett a plafonra, mint aki elképzeli miközben a szemei csillogtak

     -Már évek óta nem nyúltam egy hangszerhez sem! A szüleim halála óta nem a kedvencem a zenélés!

     -Sajnálom!-fogta meg a kezem- Remélem egyszer túl leszel ezen és újra leülsz zenélni. Remélem velem fogsz zenélni akkor!- karolt át és húzott magához

     Majdnem összeértek ajkaink, mikor hirtelen Kels tűnt fel a desszertünkkel. Visszaültünk asztalunkhoz, miközben szép kecsesen letette elénk a két fagyis tálat. Az elfogyasztása csendben telt el. Hangulatos zenét hallgattunk, miközben a hideg finomságot kanalaztuk. Mikor elfogyasztottuk Kelsey el is vitte a maradékot. Ekkor Nareesha jött minket megnézni.

     -Milyen volt a vacsora?- kérdezte tőlünk kíváncsian 

     -Isteni!- nyalta meg mind a 10 ujját Nath

     -Váljék egészségetekre!- mosolyodott el, majd lépett le

     Én felkeltem az asztaltól és indultam fel a szobámba. Mikor már a lépcső tetején álltam Nathant láttam meg egy fokkal lejjebb.

     -Nincs kedved eljönni velem sétálni?- tette fel nekem kérdését

     -Veled mindig van!- húztam mosolyra a szám

     -Egy pillanat csak felmegyek a kabátomért, el ne tűnj innen!- indult fel az említett ruhadarabért

     Nath ennyire megnőlt vagy én vagyok az alacsony? Egy fejjel magasabb mint én. Azt hittem alacsonyabb lépcsőfokon álltam, de aztán kiderül, hogy én 1 fokkal magasabban is foglaltam helyet...Nem probléma az ha magasabb,de eddig mindig magassarkúban voltam és nem éreztem ennyire a különbséget. Amíg én itt elgondolkodtam, addig Nathan már le is ért a lépcsőről.

     -Na Reb nem is jössz?- ijedt meg, de vigyorgott 

     -Jaj bocsi csak elgondolkodtam, hogy te mióta vagy ilyen magas?- szökdécseltem le mellé

     -Szerintem az én 174 cm-es magasságommal nem vagyok égimeszelő! Te vagy egy kicsit alacsony, de nem bánom! A klipjeinkben mindig magasabb csaj volt a párom!- vigyorgott mint a tejbetök, miközben már a hátsó kijárat felé haladtunk

     -Na most itt be kell kötnöm a szemed!- kötötte be egy kendővel a látószerveimet

     Nem tudom merre mentünk csak azt, hogy kimentünk a kapun és felszálltunk valahova. Útközben levette rólam a kendőt. Első pillantásra 2 gyönyörű fehér lovat és egy kocsist láttam. A városban haladtunk, vállamon egy kéz nyugszik. Vállára hajtottam a fejem és élveztem az utazást...

-----------------------------------------------------------------

Sziasztok! Megjöttem az új résszel. Nem annyira eseménydús, de a kövi az lesz igérem! A suli elkezdődött, így nem mindig érek géphez, és nem mindig van ihletem. Ezért kicsivel ritkábban jönnek a részek. Jól esne néhány komment is, íratkozzatok fel, hogy le ne maradjatok a fejleményekről! Addig is...jó olvasást;)

Jaythan forever!

    *Néhány nappal később (szombat)*

         

     *Nathan szemszöge*

    -Jay! Gyere már ide, nagyon fontos közlendőm van!
    -Mondjad!- vágtatott ki, mint egy ló mellém
    -Azt akarom mondani,hogy mikor mostál utoljára hajat?
    -Ez most komoly?-nézett rám mérgesen- ezért hívtál ki?
    -Mivel eléggé zsíros és ráférne egy kis öblítés!- megfogtam, és szépen belelöktem a vízbe, s mint egy kisgyerek elégedett vigyorral tettem kezeimet a csípőmre
    -Megállj csak Nathan James Sykes!- lóbálta az öklét dühösen,de vigyorogva
    Ekkor egy nagy lökést éreztem hátulról, és a következő pillanatban már én is csurom víz voltam. Ki lehet az a szemét aki engem belökött a vízbe. A hajamtól nem látok semmit...remek. A gúnyám rám simult... megverem azt az embert aki belökött. Sikerült eredményesen a hajamat eltávolítani a szememből. Felnéztem az emberre aki belökött, de nem láttam ki az...a nap nem engedte. Kicsit közelebb mentem és egy ismerős alakot vettem észre!
     -Szia drágám!-köszönt rám vigyorogva- nem volt szép amit csináltál, ezért megleckéztettelek!- nyújtotta ki rám a nyelvét
     -Jól van, jól van- emeltem fel a kezeimet- tanultam a leckéből,de légyszíves segíts ki minket!- nyújtottam a kezem
     -Gyere Nath- ős is nyújtotta nekem
     Ekkor elkaptam, és berántottam a vízbe. Valami elképesztően furán esett bele. Fejem fölé rántottam a kezem,és ő nem engedte el. Asszem bemutatott nekünk egy szaltót. Majd fél percig vízben volt..már kezdtem aggódni érte,de hiába feljött és elkezdett nekem itt fulladozni és kiabálni..
     -Segítség! Nem ér le a lábam megfulladok!
     -Becca! Tedd le a lábad szépen-röhögtem rajta
     -Jaj,de jó- letette a lábait- viszont magával nem álok szóba!-sikított egyet és kiment a medencéből
     -Jaj Becca nem kell úgy felkapni a vizet!- szóltam utána
     Ő csak továbbment szó nélkül!
     -Szívből gratulálok Nath- rázta meg jó erősen a kezemet- túl vagy az első veszekedésen!-vigyorgott rám mint a tejbe tök
     -Hát öö köszönöm?-néztem rá értetlenül
     -Addig is....-lenyomott a víz alá-gyere el velem futni!
     -Jó, de felmegyek először húzok valami normális göncöt!
     Ezzel kitápászkodtam a medencéből, és fel siettem az emeletre, bementem a szobámba,de Becca nem volt ott...majd lenyugszik, gondolom én! Addig is felvettem egy fehér trikó, meg egy fekete sorcot,hozzá futócipőt. Fejemre tettem a Full Cap-em és már indultam is Jay-el futni. Már úgy fél órája körözünk a sportpályán, mikor Jay elővette azt a bizonyos lófejet...most komolyan, ezen olyan jót szoktam röhögni. Így futott egy jó pár kört...
      -Haver elég lesz már! Vedd le, mert megfulladok a röhögéstől-ültem le a fűbe, és röhögtem
      -De olyan jó meleg! Leveszem a kedvedért,nehogy megint menni kelljen a kórházba téged látogatni...
     -Kösz! De hogy engeszteljem ki Becca-t?
     -Nyugi. Magától is megfog bocsájtani neked! Idő kell neki!
     -Tulajdonképpen mi rosszat is csináltam? Szerintem semmit!
     -Jaj lil Nathan! A nők nyelvén nem sokan tudnak annyira, hogy még másnak is megmagyarázzák a dolgokat! Szerintem az, hogy berántottad a vízbe...az még nem is baj hanem, hogy aztán kinevetted
     -Neked alig van dolgod nővel...mégis jobban tudod mint mindenki más-vigyorogtam rá
     -Szerinted nem volt sok nőm? Ott volt...izé...ő, na meg természetesen izé....az a csaj is..
     -Nem kell magyarázkodni! Nincs mit szégyelni ezen!
     -Kedves vagy mondhatom! Gyere ennek örömére, hogy nem volt még egyetlen nőm se- itt elröhögte magát- igyunk valamit!
     -Maximum kólát iszok....korán van még, na meg nem akarok most senkinek sem őszinte vallomást tenni!
     -Hát jó, de nekem szabad ugye?
     -Legyen, de nem foglak hazakísérni!
     -Akkor inkább én sem iszom, nem akarok egy rajongót sem lehányni- röhögött egyet, de mivel én nem követtem belátta, hogy ez nem is olyan vicces, mint aminek tűnik!
     Így az ivásból nem lett semmi, nem volt kedvünk futni, így hát hazasétáltunk. Útközben szembe találtuk magunkat egy nagy rajongó gyűrűvel. Fél órával később amikor már mindenkit "kielégítettünk" folytattuk az utat otthonunk felé. Gyorsan haza is értünk....Tomsey filmet nézett, Max  valakivel telefonált. Szerintem egy csaj volt az, mivel nagy vigyor volt az arcán...Sivesha-val nem találkoztunk. Gondolom a szobájukban vannak, vagy cipőboltban nézik a cipőket. Brrrr. kirázott a hideg. Rob és Jess a konyhában játszák a gerlepárt, de senkire sem voltam kíváncsi. El kellet intéznem ezt a dolgot Becca-val, de most rögtön! Felrohantam Rebeka szobájához. Bekopogtattam...... nincs válasz......megint kopogtam, hallottam egy halk "gyere be!" mondatot. Kihasználtam a lehetőséget és benyitottam. Ült a foteljában, és a laptopján nézett valamit.
     -Becca beszélnünk kell!
     Nem szólt semmit...
     -Nem akartalak berántani a vízbe, és aztán kinevetni!
     Némaságban ült tovább....
     -Jaj, de melegem van!- fogtam meg a trikómat és szép lassan levettem magamról
     Még mindig csak a laptoppra figyel
     -Jaj nekem! Még mindig melegem van..mit tegyek- lehajítottam magamról a Full Cap-em
     Néma még mindig...Hát jó! Bevetem a végső fegyverem! Hol is van? Elmentem a fürdőszobába. Láttam, hogy utánam nézett. Öntöttem egy lavorba hideg vizet és visszamentem elé. Megfogtam a lavor vizet és magamra öntöttem.
     -Most már sokkal jobb!-néztem rá vigyorogva
     -Nathan....kifelé!
     -Mivan?-néztem rá
     -Csak vicceltem! Gyere ide!
     Odaálltam elé, amíg ő letette a laptoppját. Nem tudom mit akar...
     -Gyere közelebb!
     Nem értettem minek ezért csak vigyorogtam rá és nem mozdultam.
     -Nem jössz?- lebiggyesztette a száját- Akkor segítek neked!
     Magához rántott és végigsimította a hasamat. Én megcsókoltam a nyakát, addig ő beletúrt a vizes hajamba. Amikor elváltak ajkaink akkor elráncigált az ágy felé, és rálökött. Istenem ilyenkor olyan, mint egy vadmacska! Kigombolta a nadrágomat, és egyre lejjebb és lejjebb csúsztatta. Én a felsőjét kezdtem lehúzni, végigsimítottam a hasát, miközben a nyakát csókolgattam.
     -Becca mi legyen a vacsi- vágtatott be Jess a szobába- hupsz! Asszem, én nem láttam semmit...szia Nath- vigyorgott ránk
     -Jessica Sykes! Pont a legjobbkor jössz be!- néztem rá szúrósan
     -Most honnan tudjam mit csináltok? Elméletileg össze vagytok veszve...
     -Nyugi Nath- csókolt meg Becca- semmi gond Jess. Főzzetek amit akartok!
     -A francba már....nem lehet nyugodt perce az embernek?
     -Nem baj! Imádom amikor ilyen sexi vagy!-harapta meg az alsó ajkát
     -Sexy vagyok?-vigyorogtam rá
     -Gyere nézzük meg mi van lent!-húzott ki a szobából
     Tény...jól tereli a témát, de hát ha menni akar...akkor menjünk!
     -Várj Nath!-állt meg előttem- húzz valami mást fel, mert nagyon bűzlesz- próbálta elintézni egy vigyorral
     -Bűzlök?- szaglásztam meg magam- akkor gyere ideee- fogtam meg és kezdtem ölelgetni
     -Ááá Nath! Most már én is büdös vagyok...nekem is kell tusolnom!
     -Akár együtt is mehetünk tusolni...-kacsintottam rá
     -Nathan! Nem vagyok vicces hangulatomban!-fogta magát bement és bevágta maga után az ajtót
     Már megint mi a francot csináltam? Ezek a nők érthetetlenek! Mivel kiadta a parancsot így hát én is elmentem a szobámba gyorsan lezuhanyoztam, és megálltam a szekrényem előtt. Kinyitottam, és hát minden ruhám be volt tűrve. Tiszta gyűrött minden.
     -Francba! Hát kellet ez neked?-szidtam le magamat
     Megfogtam egy rövid ujjú pólót, egy farmernacit meg egy patikát.
     -Hol is van a vasalódeszka?-vakartam a fejem- Na és a vasaló?
     Boxer gatyában elmentem a folyosó végén lévő raktárba, és ott megtaláltam a nekem szükséges dolgokat. Megfogtam a vasalót, és gyorsan átsprinteltem vele a szobámba, aztán vissza a vasalódeszkáért. Éppen mikor fél úton tartok a deszkával egy ismerősbe ütköztem.
     -Nézd már! Most már vasalsz is? Milyen kis szorgos "asszonykát" neveltek belőled!- viccelődöt rajtam
     -Sokat kell még tanulnod a nőkről Max! Nem szeretik ha csak úgy rájuk mászol!- kacsintottam rá, és mentem tovább
     Ő csak pukkadt egyet,és ment tovább. Alig szokott csajom lenni, amikor meg van akkor meg Max-nek is "Szerelmesnek" kell lennie belé? Ilyen lehetőséget nem hagyok neki...Be szambáztam a vasalódeszkával a szobámba, és már vasalásra készen állva várt engem. Na szóval fogtam a nadrágot, és elkezdtem bámulni, hogy vajon hogy a francba kell ezt csinálni? Egyik lábszárt majd a másikat. Oké ez gyorsan kész lett! Fogtam és felvettem a nadrágomat. Ez úgy 2 percig tartott, mert én csigatempóban haladok mindennel...Egyszer csak valami bűz üti meg az orromat...Mi a franc? Kaptam oda a fejemet a vasaló felé...áá szaladtam, és lerántottam a forróságot a bluzomról. Megfogtam megnéztem, hogy nagy lett-e a kár...felemeltem és hát...hogy is mondjam....20 cm átmérőjű lyuk tátongott rajta. Nah ezt elkúrtad Nathan! Fogtam a blúzt letettem valahova, és odavágtattam a szekrényemhez, kirángattam egy másik pólót, gyors kivasaltam... ahogy csak tudtam. Munkámat befejeztén, büszke voltam magamra...amennyire bár is lehet! Belőttem a sérómat és ki spuriztam a szobámból Reb szobája ajtaja elé. Mikor kinyitotta elállt a lélegzetem! Egy gyönyörű Hello Kitty-s blúz volt rajta csőfarmerral, átlátszó lencséjű szemüveg, egy patika, és néhány kiegészítővel "bolondítva". Haja a vállára hullott, és csak úgy csillogott a lemenő nap fényében (mivel a szobája nyugatra néz szerk. megjegyz.).
     -Hölgyem!- vigyorodtam el- mehetünk?- nyújtottam neki a kezemet
     -Igen- válaszolt nekem életvidáman
     Belém karolt és elindultunk a földszint felé. Azt hittem mindenki a szokásos dolgát csinálja, de amikor leértem teljesen mást láttam....
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Sziasztok itt van az új rész :D Nagyon szépen köszönöm az kb. 1700 megtekintést, és a 2 feliratkozást! Mivel holnap kezdődik az iskola...-.- ezért több mint valószínű, hogy ritkábban lesznek a részek. Attól függ milyen kedvem van, vagy,h van-e ihletem! Jól esne pár komment is, hogy tudjam a véleményeteket! Addig is...jó olvasást!:)

Második esély!

     *Becca szemszöge*

   Sötétség lett a fejemben, aztán hirtelen nagy fény. Láttam a szüleimet ahogy állnak egy helyben és hívnak, de egyszer csak meghallottam, hogy valaki a nevemet ordibálja és ekkor minden elsötétült. Jaj a fejem nagyon sajog, nyisd ki a szemed Becca...menni fog. Mi ez a csipegő hang, ugye nem az amire gondolok? Jól van, nem csirkék közt fekszem, ez azért kicsit megnyugtató... Nagy nehezen kinyitottam a szememet. Egy kórteremben fekszem, tele van a szoba virágokkal. A legrosszabb, hogy csövek lógnak ki belőlem. Rajtam kívül nincs senki bent, vagyis hát nem látok senkit. Sziszegve felültem az ágyra, és körbenéztem. Ekkor lecsúszik rólam valami. Nathan keze volt az, annyi virág volt, hogy őt nem is vettem észre, hogy bent van. Aludt, de most felkeltettem. Felnézett az ágyra és csak annyit mormolt, hogy "Már megint álmodok!". Ennyi ideje távol voltam? Álmaiban annyiszor látta, hogy ébren vagyok? Megnéztem a telefonomat....csak egy hét telt el azóta amióta elsötétült minden. Visszafordultam hozzá, ekkor ő nagy bociszemekkel bámult rám, és a könnyeivel küszködött. Én csak néztem rá és mosolyogtam. Így volt kb. 2 percig aztán, közelebb mert hozzám jönni, ekkor elkaptam a blúzát magamhoz rántottam és öleltem. Éreztem, hogy sír ezért még szorosabban öleltem. Ezek után letöröltem a könnyei, és megfogtam a kezét.

    -Sajnálom!- nyögte ki első szavát amióta találkoztunk

    -Miért kérsz tőlem bocsánatot?

    -Miattam fulladtál majdnem vízbe, és voltál kómába 1 hétig! Újra kellett téged éleszteni! Sose bocsátottam meg volna magamnak,ha...- itt elcsuklott a hangja

    -Tsss- tettem rá mutatóujjamat ajkaira- ilyenekről nem beszélgetünk! Nem a te hibád, nem tehetsz róla, hogy ilyen lányt fogtál ki magadnak. Az egy másik dolog, hogy nem tudja elfogadni azt, hogy te már továbbléptél...
    -Akkor sem vigyáztam rád eléggé! Bajod esett és nem tudjuk, hogy estél bele a vízbe. Mostantól nem mehetsz egyedül sehová, amíg Dionne le nem nyugszik. Vigyázni fogunk rád!- emelte fel büszkén a fejét
    -Akkor azt hiszem sokat lesztek velem- nevettem el magamat
    -Jaj de hiányzott már a nevetésed- mosolygott rám
    -A többiek hol vannak?- jutott eszembe, hogy nem csak Nath-nek dolgozom
    -Ők elmentek koncertezni, én betegségre hivatkozva itt maradtam- ekkor nagyon elkezdett köhögni
    -Nath jól vagy? Menj el az orvoshoz most rögtön!
    -Jól vagyok. Komolyan! Nem kell ide orvos- vigyorgott rám
    -Nathan... tudod mi történt a legutóbb! Menj el az orvoshoz MOST RÖGTÖN!- néztem rá komolyan
    -Oké oké! Megyek már, de el ne szökj nekem itten!-nyomott egy puszit a homlokomra, majd kiment a kórteremből
    Remélem nem lesz neki semmi baja, múltkor is így kezdődtek a problémái. Remélem most csak megfázott egy kicsit. Amint ezt a rövid gondolatot befejeztem, már jött a következő 2 vendégem. Mivel csak Nathan tud ébredésemről ezért visszafeküdtem kómapózba, és vártam a megfelelő pillanatot. Két ismerős hang volt az...
    -Hát nem aranyosak együtt? Nath beugrott érte a vízbe, kihozta és elsősegélyt nyújtott neki. Azóta ugyanabban a ruhában itt ül és várja Becca ébredését...ne mond el senkinek Rob, de többször is láttam sírni. Félek nem evett/ivott eleget, és legyengült- aggodalmaskodott Jess
    -Ugyan már, nincs neki semmi baja, max megfázott mikor beugrott a jéghideg vízbe- nyugtatta Rob
    -Mikor mehetek haza?- emelkedtem fel az ágyban hirtelen, örömteli mosollyal
    -Basszus- mondták kórusban- te mióta vagy ébren?
    -Elég ideje ahhoz, hogy halljam mit beszéltetek! Nath tényleg nem ment sehova?
    -Igen! Próbáltuk hazaküldeni, meg mondtuk is neki, hogy vigyázunk rád, de még csak be se jöhetett nagyon senki az orvoson és rajta kívül hozzád. Kels-ék már aggódnak, hogy mi van vele
    -Mindegy is- vágott Rob Jess szavába- Becca újra él! Eddig is éltél, csak érted na...
    Ki akartam mászni az ágyból, de Jess és Rob rögtön megfogott mivel majdnem elestem.
    -Rég sétáltál! Gyere Rob segítsünk neki visszaszokni!
    Ők ketten olyanok voltak nekem mint a mankók, a lábaim nagyon fájtak, de azért elviselhetőek voltak. Úgy 10 percig sétálgattunk így a szobában, mikor hirtelen elengedtek, és sikerült megállnom a lábamon. Sikerült 10 métert sétálnom, ám ekkor elvesztettem az egyensúlyomat, és elestem. Pont abben a pillanatban nyitott be Nath.
    -Becca!-láttam rajta az ijedséget- mit csináltatok vele- fordult a pároshoz miközben felsegített
    -Nyugi Nath!- mosolyogtam rá- segítettek sétálni, mert már unatkoztam az ágyban. Mivel már egy hete egy lépést sem tettem meg kicsit nehéz még a séta, de hála nekik most már könnyebb!
    -Itt hagytalak fél órára erre máris galibát csinálsz- rázta oldalra a fejét vigyorogva
    -Nem kell ennyire féltened, itt nincs most veszély!- vigyorogtam, és nyomtam egy puszit az arcára
    Hoppá megint elvesztettem az egyensúlyomat, de most szerencsére Nath erősen tartott és nem lett semmi bajom. Visszasegített az ágyhoz, én pedig felültem rá:
    -Tényleg! Miért köhögtél?
    -Semmi komoly csak egy kicsit meghűltem, néhány napi gyógyszer és tea kúra, már énekelhetek is! Voltam az orvosodnál! Nemsokára jön és megvizsgál, ha minden jól megy akár már holnap hazamehetünk!
    -De jó! Mikor mehetek újra fényképezni?
    -Rögtön amint csatlakozunk a többiekhez! Ajánlom nézz fel twitterre- kacsintott rám
    Elvettem a telómat a kis fehér komódról, és gyorsan felmentem twitterre. Az eddigi 100 követőmből 300.000 lett. Le is esett az állam, de amint megláttam a világtrendeket elakadt a szavam:

    -Nath csináltak már egyszerre 6 világtrendet??- esett le az állam

    -Nem! Azt hiszem kedvelnek téged/ minket- vigyorodott el- én is szeretném az utolsó előtti trendet!

    -Mindenki örülne neki, ha vége lenne a folytonos veszekedésnek! Láttad a 4. helyezettet? Tehetnék valamit azért, hogy megvalósuljon nem?- kacsintottam rá

    -Jó ötlet! Régen már voltam a nagyimnál Magyarországon, de régen volt! Nagyon régen! Fel is hívom Scoo-t. Nekem a kedvenceim azok az 1., 3. és a 7.-nyomott egy puszit az arcomra, és kiment telefonálni

    Kíváncsi vagyok milyen lehet Magyarország! Gondoltam megnézek néhány videót a neten, de valaki bekopogtatott az ajtómon...

    -Tessék- engedtem be az ismeretlen vendéget

    -Jó napot Rebeka! Dr. Paul Johnson vagyok a kezelőorvosa. Jöttem kivizsgálni!

    -Üdvözlöm! Mi a teendőm? 

    A doki mindent elmagyarázott nekem, gyorsan el is végezte a vizsgálatokat, nem emlékszem mit csinált, mert nagyon sok kivizsgálás volt. Fél óra múlva végeztünk

    -Innen hazamehetsz, de otthon még pihenned kell pár napot! Teljesen jól vagy, holnap reggel mehetsz is haza!

    -Jaj nagyon szépen köszönöm!- vigyorogtam rá- A legjobb hír a mai napon!

    Megfogta az aktáit és csöndben kiment az ajtón. Szerencsére nem történt nagy bajom, de Dionne-t kerülöm km-kről. Nagyon álmos vagyok, és nagyon örülök a rajongók támogatásának gyorsan ki is írom:

"Nagyon szépen köszönöm a támogatásotokat! Az előbb keltem fel, és holnap már haza is mehetek! Nath is jól van már! Szeretlek benneteket!"

    Eléggé álmos vagyok már, pihennem kell még egy kicsit. Letettem a telefonomat oldalra fordultam, és próbáltam aludni egy kicsit. Ekkor visszajött Nathan és kiverte az álmot a szememből.
    -Na mi újság?-kíváncsiskodtam
    -Beszéltem Scoo-val. Ha megtud állapodni a magyarokkal akkor egy 2 hónap múlva már mehetünk is a helyszínre-ült le mellém az ágyra- mit mondott a doki?
    -Azt mondta, hogy teljesen jól vagyok, holnap mehetek haza!-vigyorogtam rá
    -Milyen jó híreink vannak ma!- puszilt meg-de most neked aludni kell, hisz gyenge vagy- megpuszilt,és elindult a fotel felé, ami 1 hete már az ágya
    -Nath!-szóltam utána
    -Tessék?- fordult vissza és mosolygott rám
    -Velem alszol? Hiányzik már az ölelésed!
    Ő csak elmosolyodott és befeküdt mellém az ágyba. Szorosan ölelt hátulról, éreztem a szívdobbanásait, az illatát. Nem értem miért van velem együtt...egy ilyen senkivel mint én, de nagyon szeretem és nem akarom őt elveszíteni.
    -Szeretlek Nathan James Sykes! Most és mindörökké!
    Azt hiszem Nath elaludt, talán nem is hallotta amiket mondtam, majd holnap is elmondom neki...
    -Én is szeretlek- csak ennyit hallottam, és éreztem meleg leheletét a homlokomon...  
.....................................................................................................
Sziasztok itt van a következő rész is! Nagyon szépen köszönöm a kb 1500 oldalmegjelenítést! Örülnék néhány kommentnek, hogy tudjam mi a véleményetek a történetről. Íratkozzatok fel, hogy le ne maradjatok a folytatásról. ♥:)