Nem bocsájthatsz meg még neki!

                                  */Hajnali hat/*

                          *Becca szemszöge*

     Mi ez a hang? Valaki nagyon nyöszörög a kanapén. Remélem nem hozott fel egy csajt a kis drága. Nem merek odamenni, mert eléggé sötét van a szobában. Jól van abbahagyta a nyöszörgést aludhatok tovább. Jaj már megint  kezdi.. meg kell néznem mi folyik itt, addig nem aludhatok. Felkeltem az ágyból, felvettem a hálóköpenyemet és megkezdtem utamat a sötétben. Inkább elmegyek a villanykapcsolóig, mert a telefonom merülőben van. Szinte mindenbe bevertem a lábamat amibe csak lehet. Felkapcsoltam a villanyt és eléggé sokkolt a látvány. Nathan nyöszörgött a kanapén. Feje leizadt, sápadt volt. Fázott, mert nagyon be volt takarózva és reszketett. Gyorsan odasiettem és megfogtam a fejét.

     -Úr Isten te lázas vagy!- kaptam el a kezem a homlokától

     -Becca...Becca- hajtogatta a nevem

     -Mindjárt visszajövök!

     Felvettem egy szobapapucsot és átcaplattam Nano-hoz. Elkezdtem dörömbölni az ajtón, de nem jött ki senki. Remek... csinálnom kell valamit, ma koncert van, nem hagyhatja cserben a rajongóit. Emlékszem, hogy nagyi hogy orvosolta ezt a problémát doki nélkül. Gyorsan vissza kell érnem mielőtt még magasabbra szökik a láza. Visszaértem, de ez a gyerek eltünt.

     -Nath hol vagy?

     -A fürdőszobában!

     -Mit csinálsz itt?- léptem be az emlegetett helységbe

     -Nem tudom, jól esik a hideg csempe

     -Te tiszta hülye vagy? Mezítláb állsz a hideg csempén, miközben beteg vagy? Indulj az ágyba!

     -Nincsen semmi bajom, csak egy kicsit hideg van!

     -Nathan 25° van a szobában. Te meg beteg vagy, indulj csak az ágyba!

     -Nem megyek sehova!-fonta össze a kezét

     -Nathan légyszi menj, vagy különben baj lesz! Indulj!

     Ő mint egy kisgyerek  bedurcizott és befeküdt az ágyba. Én kivettem 1 pár zoknit és megvizeztem.

     -Ezt fel kell venned!- emeltem fel neki a vizes zoknit

     -Minek? Nincs semmi bajom!- ellenkezett nekem tovább

     -Nathan James Sykes felveszed, ha mondom!

     Segítségemmel felvette a zoknit, majd jól betakartam. Fogtam a telefonomat és gyorsan megkerestem a telefonszámát a dokinak. 

     -Jó napot Rebeka Stuart vagyok! Ki tudna most jönni hozzánk? A barátom meghült és szükségünk lenne magára!

     -Természetesen, rögtön indulok! Hova menjek?

     -Paris hotelba 415 B szobába! Ha a biztonsági őrök megállítják, mondja sürgős eset, és hogy hozzám jön!

     -Értem 10 perc és ott leszek!- s ezzel letette a kagylót

     -Tíz perc és itt az orvos!- közöltem a hírt Nathan-el

     -Bolond vagy? Miért nem szólsz a többieknek, hátha ők is tudnak valamit!

     -Csak hogy a többiek alszanak, és nem lehet őket felkelteni! Végül is miért álltál kint az esőben?

     -Mert te szakítottál velem!- nézett rám, mint hibásra

     -Én vagyok a hibás? Nem én smároltam az exemmel!

     -Jaj a fejem!

     -Ne tereld a témát!

     -Aaaa a fejem!- vonyított

     -Nyugodj meg Nath! Veszekedéssel nem oldunk meg semmit!

     -Jó reggelt!- lépett be az orvos- Hol van a betegünk?

     -Az ágyban fekszik!- néztem az ágy felé- Láza van, köhög is és rázza a hideg!

     -Megfáztál rendesen fiam!- vette fel a szemüvegét a doki

     -Ma este koncertjük lesz... jó lenne fellépnie

     -Azt majd meglátjuk! Idehozná a betegkönyvét?

     -Természetesen!- nyúltam a zsebembe- Itt is van!

     A doki elkezdte a beteget vizsgálni

     -Jó napot Nathan!

     -Üdvözlöm

     -Tegye be ezt a lázmérőt a hónalja alá!

     Úgy tett ahogy a doktor mondta.

     -Nézzük a szívet- vette elő a sztetoszkópját- rendben van!

     -Füled jön!- belevilágított a fülébe- Ajjaj, be van gyulladva

     Nath egy kicsit megijedt . Rám nézett, hogy miért hívtam ki, de nem törődtem vele. Legfontosabb, hogy meggyógyuljon.

     -Torkodra is ránézünk jó?- kukucskált bele a szájába- A manduláid oriásiak, de szerencsére nincsenek begyulladva, így nincs baj. A hangszálaid rendben vannak, a műtéted után nagyon szépen néznek ki. Összességében nagyon szép és ápolt torkod van- mondta a dicsérő szavait

     -Köszönöm! Nagyon vigyázok rá!

     -Vedd ki a lázmérőt!-adta a következő utasítást, megnézte a lázmérőt- Örülj, hogy a barátnőd kihívta az orvost!- csóválta a fejét a doki- A lázad 40° felett van. Látom a lábadon van nedves zokni jól tette a barátnőd!
     -Alig akarta felvenni a drágaság...
     -Akkor is jól tette, hogy ráerőszakolta! Ha nem jövök baj is lehetett volna belőle
     -Mit javasol? Esetleg ma felléphet a koncerten?
     -Azt semmiféleképpen! Ágynyugalmat egész nap, ezeket a gyógyszereket vegyék meg a patikába- nyújtottá át nekem a receptet- ezzel hamar meggyógyul! Ne hagyják egyedül, ha romlik az állapota akkor hívjanak!
     -Nekem ott kell lennem a koncerten a rajongók engem várnak!- szállt ki az ágyból
     -Megtiltom!-segítette vissza az ágyba Nathan-t- túl beteg vagy!
     -Ott kell lennem, régen voltunk itt. Ott kell lennem!
     -Na jó! Ha nem lesz lázad este talán felléphetsz! Kizárólag saját felelőségedre!
     -Nem hiszem, hogy lemenne a láza, de majd meglátjuk! A gyógyszereket megvetetem Kelsey-vel! Ha baj van szólunk. Köszönöm, hogy ilyen hamar kijött!
     -Vigyázzon a fiúra rosszabb is lehet az állapota és kórházba kell menjen!- fordította komolyra a szót- Ha feljebb megy a láza és nem tudja lehúzni rögtön szóljon!
     Ezzel a doki elment. Gyors dobtam egy sms-t Kels-nek hogy hozza a megadott gyógyszereket. Gyorsan vissza is jött egy "OK" válasz, én pedig visszamentem a betegünkhöz. A telefonját bújta. Olyan cuki ilyenkor is, úgy megölelgetném a kis drágát. Becca ezt sürgősen verd ki a fejedből! Ő csalt meg, ő okozott neked rengeteg fájdalmat. Nem bocsájthatsz meg még neki! Még! Akkor itt az ideje. Nem, még had szenvedjen! Mi van velem lehet elkaptam valami fertőzést? A szívem megbocsájtást súgja az agyam meg azt, hogy tökön rúgjam. Eközben letette a telefonját és nézni kezdett. Csak nézett, nézett és nézett. Gondolom azon jár az esze, hogy mi bajom lehet....
     -Becca kérdezhetek valamit?
     -Kérdezz
     -Idejössz mellém?
     Ezek után feküdjek be mellé az ágyba? Szívem menne, csak én most inkább az agyamra hallgatnék.
     -Nem megyek!
     -Sziasztok!-rontott be a szobába Kels- Ki a beteg?- mivel ő még nem tudta a dolgokat
     -Nathan a beteg. A drága 2 órát állt az esőben! Gyorsan add a gyógyszerét be kell vennie 40°-os a láza!
     -Mi az, hogy beteg vagy? Ma koncert van ember- lépett be Tom az ajtón
     -Tom kuss!- fogta be a száját Kelsey- Itt a gyógyszer vedd be!
     -Ha lemegy a lázam felléphetek!- bizakodott Nathan
     -Akkor azt hiszem megyek és főzök neked levest!- került elő Siva, és már ment is tovább
     -Jaj szegény fiú... beteg. Jaj mi lesz velünk este, ha nem léphet fel? Kibírtunk már nélküle 2 hónapot. Nyugodtan játszd tovább a beteget engem nem hatsz meg!- gúnyolódott a kopasz
     -Húzzál kifele!- förmedtünk rá egyszerre hárman
     -Kels szerintem hagyjuk pihenni, hogy este újult erővel léphessen fel a francia csajok előtt- vigyorgott egy nagyot majd távoztak
     -Vedd be a gyógyszert!- nyújtottam neki oda a pirulákat és a vizet
     -Csak akkor ha később befekszel mellém!
     -Nathan kérlek!
     -Csak akkor, ha befekszel mellém! Nem fogom bevenni ellenkező esetben a gyógyszert
     -Na jó!- nyújtottam át neki a gyógyszert
     Bevette majd én is befeküdtem mellé az ágyba. Egy héttel ezelőtt minden rendben volt. Most meg itt tartunk ahol tartunk. Nath csak nézett rám. Nézett és mosolygott, zavarba hoz már. Túlságosan cuki, hogy haragudjak rá, egyszerűen zabálnivaló.
     -Becca?- jött közelebb hozzám
     -Igen?
     -Kérdezhetek valamit?
     -Mondjad....
     -Te megcsináltad volna ezt velem amit én veled?
     -Nem csinálnék ilyet, túl fontos vagy nekem
     -Én csak azért csináltam, hogy ne essen bajod
     -Ilyen áron?
     -Szeretlek!-nézett mélyen szemeimbe a gyönyörű kék, kicsit véres látószerveivel
     -Pihenj Nathan! Szükséged van a pihenésre estére. Lehet felléphetsz!- szálltam ki az ágyból és hagytam ott  
     -Ne hagyj itt!
     -Pihenned kell!- pillantottam szemem sarkából rá
   

                               */Este hat óra/*

     Pár órát én is pihentem, de közben Nathan-t figyeltem. Két óra múlva koncert idő van, de nem tudom Nath mit fog csinálni. Evett forró levest nem mozdult sehova, de a lázának idő kell hogy lemenjen. A felszerelésemet pakoltam össze, mikor Nathan kiszállt az ágyból és elment a fürdőszobába készülődni.

     -Mit művelsz?

     -Ma este nem hagyom ki a koncertet! Nem azért fizettek a rajongók, hogy ne lássanak. Ha kis balták esnek az égből akkor is kiállok ma a színpadra és végigviszem a koncertet. Nem beszélhet le róla senki, és ha most nem haragszol készülődnék!- vágta be előttem az ajtót

     Ennek teljesen elment az esze? Baj lesz érzem... meg kell akadályoznom a fellépését. Hívjam a doktort? Nem! Le kell beszélnem.

     -Nath gyere ki!- szóltam be neki a fürdőszobába

     -Minek?

     -Légyszi gyere ki!

     -Mit akarsz?

     -Muszáj fellépned? Aggódom! Tudom hogy baj lesz kérlek Nathan ne lépj ma fel!

     -Ezért hívtál ki? Ezért bekiabálhattál volna a fürdőbe is, mint amikor otthagytál a parkban....- caplatott vissza a fürdőszobába

     -Lázas vagy!

     -Nagyon nem érdekel! Felőlem meg is halhatok nekem már mindegy!

     -Dehogy mindegy! Hiányolna téged mindenki!

     -Mindenki kivéve te!

     Remek én vagyok most a hibás megint. Köszönöm! Lázas, nem tudhatja mit beszél. Ráhagyom, de nagyon rossz érzésem van.

     -Mentem csá!- lépet ki az ajtón és vágta be maga mögött

     Felkaptam a cuccomat és gyorsan próbáltam utolérni, de szem elől vesztettem. Csak én lehetek ilyen balfék...Biztos ott van már a helyszínen (mivel nincs messze a hoteltól) megyek én is. Odaértem és a backstage-ben a szokásos várt, de mégis valami hiányzik. Az egészséges Nathan! Egyedül ül a sarokban, senkivel sem törődve.

      -Nath!- gugoltam le elé, miközben fogtam a combját- Nem szabad fellépned túl veszélyes!

      -Nem érdekel! Szeretem a rajongóimat

      -Ők is szeretnek téged és kibírnák, ha egyszer nem látnának!

      -Reb már eldöntöttem, légyszi foglald el a helyed mindjárt kezdünk!

      Egyre rosszabbul érzem magam. A szívem zakatol, a torkomban gombóc van...félek, de nagyon. A fiúk mint mindig feljöttek a színpadra és elkezdték nyomatni a show-t. Nath úgy látszik jól van. 

      Fél órája tart a koncert és minden rendben van, túlélte az I Found You szólóját, minden rendben lesz! Elkezdték énekelni az új kislemezüket a Show Me Love-ot amit Nathan írt. Elkezdte énekelni:

You should've known I love you 

 Though I'll never say it too much

Maybe you didn't get me

 Maybe I'll never know what I done

      Ekkor találkozott a tekintetünk...

 Now I'm lost in the distance

You look at me like a stranger

Cause how it looks right now to me

Is you were scared of the danger 

       A többiek elkezdték a refrént, de Nath végig csak engem nézett és egyre sápadtabbnak tűnik. Nem én csaltam meg őt, mégis miért fáj neki jobban mint nekem? Nekem is pocsék érzés tudhatnék sírni, de már régen tettem és nem tudom hogyan kell. Én akarom mindennél jobban azt, hogy újra együtt lehessünk, de fizetnie kell. Miért lett pont most beteg? Türtőztetnem kell magam, nehogy véletlen nekiugorjak és megöleljem. És igen ez nagyon nehéz, tudod hogy itt van melletted a szerelmed, de nem ölelheted meg bármikor amikor csak akarod. Pocsék egy érzés. Monológom végén észrevettem, hogy a közönség hirtelen megijedt és csöndben maradt.... mi történt? Miről maradtam le? Felemeltem a fejemet a színpad felé. Nathan fekszik a színpad közepén, körülötte mindenki más csak nézi és nem csinál semmit. Itt mindenki bolond? Senki sem hívja az orvost? Kit érdekel most a fényképezés.... ledobtam a földre és felugrottam a színpadra.
       -Hívd az orvost az utcsó tárcsázott szám az!- dobtam oda Jay-nek a mobilomat- Siess
       -Nathan...Nathan...Nathan- ráztam meg egy kicsit- Térj magadhoz mindjárt jön az orvos!
       -Azonnal itt lesz a doktor!-adta vissza a telefonomat Jay- Vigyük le és fektessük le valahova!
       -Jó ötlet gyerünk!
       Levittük és lefektettük egy kanapéra. Meleg volt a teste, így Kels hozott nedves kendőket és rátettük a fejére.
       -Becca...Becca...-hajtogatta a nevemet- h..h..hideg van
       -Nyugi Nath itt vagyok- fogtam meg a kezét- jön a doki!
       -Fázik- állapította meg Tom- hozzunk valami takarót neki
       Így is tettek és már hozták is a "takarókat".
       -Jaj baby Nath mennyit kell még szenvedned?- tette fel magának a kérdést Seev